Túszdráma Moszkvában
Egy rendőrt és egy tanárát megölte az orosz főváros északkeleti részén található 263. számú középiskola tanulója, akit az apja segítségével sikerült rövid idő alatt ártalmatlanná tenni. A támadó, miután a biztonsági őröket fegyverrel megfenyegetve betört az iskolába, előbb saját osztálytermébe ment, és ott szó nélkül lelőtte földrajztanárát.
Ezt követően a biológiaterembe rontott, és foglyul ejtette az ott lévőket. A biztonsági őröknek sikerült megnyomniuk a rendőrségre bekötött riasztó gombját. A fegyveres diák az iskola épületében az oda érkező rendőrök közül egyet megölt, egy másikat megsebesített. A moszkvai középiskolás diák egy kispuskával és egy vadászkarabéllyal volt felfegyverkezve. A fegyverek apja tulajdonában voltak, akinek hivatalos engedélye volt ezek tartására.
Meghátrál a francia kormány
Elhalasztja a francia kormány az új családpolitikai törvénytervezet megvitatását, amely ellen több mint százezren tüntettek vasárnap Párizsban. A hagyományos család védelmében rendezett vasárnapi megmozduláson a szervezők szerint Párizsban félmillióan, Lyonban pedig 40 ezren tüntettek a szocialista kormány családpolitikája, nevezetesen a meleg és leszbikus párok családalapítási jogainak törvényesítése ellen. A rendőrség 80 ezerre, illetve 19 500-ra becsülte a tüntetők párizsi és lyoni seregét. Az azonos neműek számára a házasság intézményét 2013 májusában már megnyitották Franciaországban. A tüntetők, akiknek egy jelentős hányada részt vett egy évvel ezelőtt a homoszexuális párok házasságát engedélyező törvény elleni megmozdulásokon, leginkább azt akarta megakadályozni, hogy azonos nemű párok gyermeket nevelhessenek. A résztvevők helytelenítették az olyan orvosi beavatkozások legalizálását, mint például női pár esetén a mesterséges megtermékenyítést, férfi párnál a béranyaságot. A kormány miniszterei hiába hajtogatták, hogy ilyen pontok nem is szerepelnek a családjogi törvény tervezetében, a tüntetők nem hittek nekik, úgy vélték, hogy idővel a módosításokkal beleemelnék ezeket is a törvénybe.
Nyomásgyakorlást vár Izrael
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást Mahmúd Abbász palesztin elnökre a palesztin–izraeli tárgyalásokon a zsidó állam elismerése érdekében – jelentette tegnap az izraeli katonai rádió. Netanjahu a Jeruzsálemre nehezedő egyre nagyobb, gazdasági bojkottal is fenyegető nemzetközi nyomásra utalt, melynek célja növelni Izrael kompromisszumkészségét a palesztinok irányában. Az izraeli miniszterelnök a frakcióülésen mondottakkal Mahmúd Abbász palesztin elnöknek a New York Timesban megjelent interjújára válaszolt, amelyben Abbász felvázolta a palesztin–izraeli békemegállapodás számára elfogadható feltételeit, és kijelentette azt is, hogy nem ismeri el Izraelt zsidó nemzetállamként. Netanjahu szerint Abbász „tudja, hogy nem lesz egyezség a nemzetállami elismerés nélkül,” és „abszurd” azt követelni, hogy Izrael anélkül ismerje el a palesztin államot, hogy a palesztinok nem ismerik el a zsidó államot.
Tragédia Szíriában
A nemzetek közössége súlyos kudarcot vallott a humanitárius helyzet kezelésében Szíriában, ahol korunk legsúlyosabb tragédiája zajlik – jelentette ki Emma Bonino olasz külügyminiszter tegnap Rómában a szíriai humanitárius válsággal foglalkozó munkacsoport ülésén. Valerie Amos, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekért és a gyorssegélyek koordinációjáért felelős helyettese csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a januárban rendezett Genf-2 szíriai békekonferencián nem történt előrelépés a humanitárius beavatkozás érdekében. A több mint 23 millió lakosú Szíriában hétmillióan nehezen tudnak hozzájutni a humanitárius segítséghez, 3,3 millió szíriainak sürgős szüksége lenne a segítségre, 250 ezren pedig a szíriai kormány vagy ellenzéki erők ostromgyűrűjének foglyai. Amos tizenegy pontban foglalta össze a szíriai civil lakosság segítésére kidolgozott beavatkozási tervet. Emma Bonino a nemzetközi közösség szégyenének nevezte, hogy a szíriai lakosságnak szánt humanitárius segítség eddig nem tudott célba jutni. A szíriai harcokban mintegy 130 ezren vesztették életüket, több százezer a sebesültek száma is. 2,3 millió szíriai menekült a szomszédos országokba, és 6,8 millió a hazájukban hajléktalanná vált szíriaiak száma.