Baptisták az első világháborúbanEgy hitközség áldozathozatala

2008. február 6., szerda, Közélet
Zágoni Jenő, a Magyarországi Baptista Egyház Levéltárának igazgatója egy nagy formátumú, közel félezer oldalas kötetet szerkesztett Baptisták az első világháborúban címmel. A Baptista Levéltári Kiadványok sorozat harmadik köteteként megjelent műre több vonatkozásban is rá kell csodálkoznunk.

A könyvoldalakkal mérhető terjedelmen túl tudomásom szerint ilyen arányú, egy vallási hit által egybefogott témafeldolgozással nem találkoztunk. A harcmezők leírása a harci cselekmények gyors változásai közepette, a harctéri beszámolók, levelek, versek a lövészárkokból és fogolytáborokból, a hősi halottak ilyen körültekintő felkutatása ritkaságszámba megy, és a baptista egyház rendkívüli közösségépítő képességeit mutatja be. Művét a katonalevelek, versek, igen sok fényképfelvétel, s egyéb dokumentumok mellett a Békehírnök baptista hetilap anyagaira, Balogh Lajos, Bodoki Lajos, Csopják Attila és munkatársaik elemző írásaira, a frontharcosok családtagjaival és a gyülekezetekkel való kapcsolattartásra alapozza.

A kötet híven közvetíti annak a magyarságtudatnak az erejét, mely a frontharcosok és hozzátartozóik jellemzője volt, s azt is, hogy a más ajkú népek fiaihoz mindig emberségesek tudtak maradni, akkor is, ha ezek az ellenséges táborból kerültek közéjük.

Zágoni Jenő földink, Kovásznán született, több évig volt a sepsiszentgyörgyi múzeum munkatársa. Szülőföldjét súlyos ,,földi bajai", gyógykezelés végett kellett elhagynia. Ebből több dolog következett. Igen erős kötődése Erdélyhez, ezen belül Háromszékhez s az itteni gyülekezetek múltjához és jelenéhez. Erdélyisége a kötetben is jelen van, szomorú meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy az ismerős családi közösségekből hány és hány szereplője van ennek a könyvnek.

A könyv egyik szereplője édesapja, Zágoni Barabás. Életútját, a család áldozathozatalainak nagyságrendjét, a szülőföldhöz, hitéhez való ragaszkodását csak megilletődve lehet olvasni.

A kötet előszavát dr. Almási Mihály jegyzi. Ebből tudjuk meg, hogy Zágoni Jenő hasonló kötet összeállításán dolgozik a második világháborúról. Ha ez elkészül, a magyar társadalom egyetlen szegmensének sem lesz ekkora terjedelmű és ilyen mélységű rálátása tagjainak évszázados áldozathozatalára.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2008-02-06: Közélet - Kisgyörgy Zoltán:

Vakáció roma gyermekekkel

Már a vakáció előtti napokban érződött valami felszabadultabb hangulat a kőröspataki iskolaudvaron futkározó gyerekek között. ,,Ha kevés is lesz a kicsi vakáció — mondták —, jobb, mint a semmi. Tudjuk már a jegyeinket, s az is öröm. A legnagyobb az, hogy itt a farsang, az iskolában is lesz karnevál."
2008-02-06: Közélet - Puskás Attila:

Csíki példázatok a sanda mészárosról (Vita a Székelyföldről)

A sanda mészáros ide néz, és oda üt — így a szólásmondás, mert célt téveszt kancsisága, nem találkozik szándéka a cselekvéssel. De mi bajom nekem a csíki sandasággal? Volna ugyan némi közöm Csíkhoz, de kolozsvári lévén, úgy is járhatok, mint Csutak István, akiről úgy vélekedik Ráduly Róbert az Erdélyi Riport január 24-i számában, hogy ,,nem ismeri kellőképpen sem Székelyföldet, sem a székelységet.