Az el nem kötelezett szuperdelegátusokkal együtt 2064 demokrata párti küldött sorsa dől el 22 államban. Ez 52 százaléka az augusztus végi denveri pártkonvenció 4049 résztvevőjének, akik közül 2025-nek a támogatására lesz szükség a győzelemhez. A republikánus aspiránsok 1081 delegátusért versenyeznek 21 államban, ez a szeptember eleji minneapolisi kongresszuson szavazó küldöttek 43 százaléka. Náluk 1191 küldött szavazatára lesz szüksége a győztes jelöltnek a 2380-ból.

Ez a korai előválasztási tömörülés azért alakult ki, mert néhány állam, köztük Missouri és Alabama — elirigyelve a hagyományosan legelsőként előválasztó Iowa és New Hampshire szerepét — a két párt országos vezetése által engedélyezett legkorábbi időpontra, február 5-re hozta előre jelöltválasztó rendezvényét. Őket láncreakciószerűen követte sok állam, köztük a népes Kalifornia, New York, Illinois és New Jersey. A demokrata párti oldalon a szuperkedden elemzők szerint még nem dől el a jelöltség sorsa: Hillary Clinton és Barack Obama fej fej mellett halad a népszerűségi felmérésekben. A döntés azért fog valószínűleg elodázódni, mert a demokrata delegáltakat arányos alapon ,,osztják ki". A republikánus oldalon ezzel szemben hét államban, például New Yorkban, New Jerseyben és Arizonában a nyertes mindent visz elv érvényesül, így McCain dűlőre viheti a dolgot.

Az előválasztások mintegy fele nyitott, vagyis a sem demokrataként, sem republikánusként nem regisztrált szavazók bármelyik párt választásán részt vehetnek. A demokrata oldalon csak Kaliforniában és New Jerseyben hatmillió független van, s ez a számukra vonzóbb Obamának kedvez. A republikánusoknál a nagy, független szavazóbázissal bíró Illinois-ban és Missouriban McCain győzelme valószínűsíthető.