Az Európai Uniónak egységes álláspontot kell képviselnie a koszovói kérdés rendezésében — jelentette ki egybehangzóan Sólyom László magyar és Georgi Parvanov bolgár köztársasági elnök tegnap Szófiában. A tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón Sólyom László rámutatott, hogy az Európai Unió érdeke a Nyugat-Balkán problémájának megoldása. Kiemelte: az, hogy Szlovénia az Európai Unió soros elnöke, jó alkalmat teremt arra, hogy a nyugat-balkáni térség nagyobb figyelmet kapjon az unión belül. Hozzátette: Magyarország érdeke az is, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Szerbiával.
Kostunica félelme
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök élesen kikelt az EU által Szerbiának felajánlott politikai megállapodás ellen, és a sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában a parlament azonnali összehívását, Koszovóról és az EU koszovói szerepvállalásáról szóló határozat meghozatalát követelte. A csütörtökön aláírni tervezett politikai megállapodást Brüsszel mintegy kárpótlásként ajánlotta fel Szerbiának azok után, hogy januárban sem sikerült aláírni az EU-tagság előfeltételének tekintett stabilizációs és társulási egyezményt. Vojislav Kostunica csalásnak, félrevezető manővernek minősítette az ajánlatot. Szerinte az csak arra szolgál, hogy elfogadtassa Szerbiával Koszovó függetlenségét.
Kaszjanov nem indulhat
Az orosz legfelsőbb bíróság elutasította Mihail Kaszjanov ellenzéki politikus, volt miniszterelnök panaszát, és helybenhagyta a központi választási bizottság (CIK) döntését, amelynek értelmében nem jegyzik be Kaszjanovot a március 2-i elnökválasztáson induló jelöltek közé. A CIK azzal indokolta döntését, hogy az ellenőrzések során a Kaszjanov által összegyűjtött, kétmilliónál jóval több aláírás közül több mint 13 százalékot találtak nem elfogadhatónak (túlnyomórészt formai okokból), miközben a választási törvény legfeljebb öt százalékot engedélyez. Kaszjanov kezdettől fogva számos nehézségbe ütközött, s várható volt, hogy végül nem kerül fel a neve a szavazócédulákra.
Abbahagyni a számháborúzást
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szerint abba kellene már hagyni a nyilvános számháborúzást az Afganisztánban szükséges további szövetséges katonák létszámát illetően, és az érdemi vitát a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek holnap kezdődő, vilniusi nem hivatalos ülésén, zárt ajtók mögött kellene lefolytatni. Az újabb és újabb afganisztáni áldozat- és kockázatvállalás azonban nem csupán katonai szakmai kérdés, hanem fontos politikai téma is, az atlanti szervezet főtitkára ezért kénytelen azt látni, hogy az egyes NATO-fővárosok között ide-oda cikáznak a nyilvános üzengetések, kinek hány katonát kellene még Afganisztán különféle térségeibe vezényelnie.
Franciaország kész beavatkozni
Ha szükséges, kész katonai műveletet indítani a csádi lázadók ellen Franciaország — jelentette ki Nicolas Sarkozy. ,,Ha Franciaországnak eleget kell tennie kötelességének Csádban, meg fogja tenni" — felelte az államfő egy esetleges francia katonai fellépésről szóló kérdésre válaszolva. Eközben elvi beleegyezésüket adták egy azonnali tűzszünethez a csádi lázadók, akik a hét végén megtámadták a fővárost, N’Djamenát. Az Idriss Deby elnökkel szemben álló lázadószövetség szóvivője bejelentette: a lakosság szenvedéseire tekintettel és a ,,baráti országok" — Líbia és Burkina Faso — felhívásának eleget téve egyeznek bele a tűzszünetbe.
