A kérdés évek óta foglalkoztatja az uzoniakat. A polgármesteri hivatal és a református egyház ugyanazt hangoztatja: szükség van a ravatalozóházra. Ennek ellenére nem tudnak közös nevezőre jutni, bár a középítmény a két „intézmény” összefogásával születhetne meg leghamarabb.
Hétfő este a polgármesteri hivatalban tanácskoztak a kérdésről a községi tanácstagok, presbiterek Ungvári Barna református lelkész és Ráduly István polgármester jelenlétében. Az összejövetel az e havi soros tanácsülés tájékoztatási szakaszát is jelentette – azon ugyanis napirendre tűzik a kérdést. Az ülés kezdetén a polgármester közölte: a gyűléstől várja, hogy szabad utat kapjon a ravatalozó építése.
A ravatalozó körüli hercehurca 2009-ben kezdődött, az azóta történteket rövid, vetített képes anyagban próbálta összegezni a községvezető. 2007 júniusa és 2011. február vége között – többszöri hosszabbítás során – szerződéses viszonyban állt a községháza és az egyház. Utóbbi egy visszakapott ingatlanját adta bérbe a tanácsnak, az épületben a Tatrangi Sándor Általános Iskola osztályai kaptak helyet. A szerződés szerint a tanácstól kapott bér 80 százalékát az épület rendben tartására, tatarozására kellett fordítani. A 2009-es szerződéshosszabbítás alkalmával a polgármesteri hivatal kérte, hogy a visszafordítandó 80 százalékos részt a ravatalozó tervének elkészítésére költse az egyház. 2007 és 2011 között 176 752 lej bért fizetett a tanács, ennek 80 százaléka 141 401 lej, ezt kellett az iskolára, illetve egy részét később ravatalozóra fordítania az egyháznak – derült ki a filmből.
A községháza a maga során 2009-ben elkészíttette a ravatalozónak kiszemelt hely topográfiai felmérését. 2010-ben a februári és márciusi tanácsüléseken újból tárgyaltak a ravatalozóról, a jegyzőkönyv szerint a lelkész vállalta a tervek elkészítésének finanszírozását. A polgármester által bemutatott film szerint 2012 szeptemberében a tanács csak úgy vállalta volna az újabb szerződéshosszabbítást, ha az egyház a bér teljes összegét ravatalozóház építésére fordítja. Ezt közölték velük, de választ nem kaptak, így a 2011-ben lejárt szerződést nem hosszabbították meg.
A bemutatott számítások szerint a községháza 118 150 lejjel adósa az egyháznak – elméletileg, mert erre az időszakra nem volt szerződésük – a 2011 márciusa és 2013 vége közötti időszakra az iskola használata címén. Az összeg kifizetésére is találhatna megoldást a tanács. Ezt is beleszámolva, az évi bérekkel együtt három év alatt 226 149 lejt kaphatna meg az egyház – ha vállalja, hogy a ravatalozóra fordítja. A ravatalozó 400–450 ezer lej lenne, tehát hat év kell ahhoz, hogy a bérből ezt finanszírozni lehessen. Ha viszont kompromisszumos megoldás születik, három év alatt felépülhet. Járható út lenne, és a tanács finanszírozhatná az építést, ha az egyház eladná vagy bérbe adná a szükséges területet, mivel a tanácsnak nincs megfelelő, saját tulajdonú helyszíne – sorolta érveit a községgazda.
A bemutatott anyaggal szemben pontosítások szükségesek, hogy ne legyen megkérdőjelezhető a jó szándék – hangoztatta Ungvári Barna lelkész. Ugyanis a szerződés tárgyalásakor az egyház tízezer lej évi bért elengedett a tanácsnak, amely ingyen használhatta az iskola udvarát és az épület pincéjét. 2011-re valóban ígérték a tervek elkészítését, a látványterv meg is született – a gyűlésen is bemutatták –, de mivel nem kaptak több pénzt a tanácstól, nem volt miből fizetniük a tervezőt. 2012-ben a tanács területet kért az egyháztól a ravatalozó megépítésére. Hajlandóak lettek volna 15 évre 150 négyzetmétert ingyen átadni, ha a hivatal viszonzásképpen vállalja az akkori elmaradás kifizetését és a 2013-ra vonatkozó szerződéskötést. A lelkész szerint a községháza adóssága 125 100 lej. Mindig mondta: nem lehet ravatalozóházat építeni, ha háttérbe szorul a református egyház vagy anyagi vesztesége lesz ebből. Márpedig a polgármester számítása szerint a ravatalozó költségeinek 75 százalékát az egyháznak kell állnia. Az sem tiszta, kinek a tulajdonába kerülne az épület. Az egyházi jogászok szerint a temetőben megépülő ravatalozó az amortizáció során kerülhetne az uzoni református közösség tulajdonába – vázolta a tiszteletes, aki nem tartotta elképzelhetetlennek a temető egy parcellájának eladását a tanácsnak, ám véleménye szerint legalább egy év kell, míg a döntés megszülethet.
A beszélgetés később eldurvult, élesebben kirajzolódott a különbség az egyház és a községháza elképzelései között. Végül a polgármester közölte: átiratban kéri az egyháztól a szükséges területet és a bejáráshoz szükséges utat. Vállalja, hogy 2015. január elsejétől számítva felépül a ravatalozó, de feltétel, hogy öt éven keresztül a tanács nem fizet bért az iskolaépületért. A bejelentésre reagálva Ungvári Barna felvetette: mi ebből a lényeg az egyháznak? Hozzáfűzte: akarat kell, s meg lehet találni a jogi megoldást.
Összességében a következő lehetőségekkel lehet számolni: az egyház a tanácstól kapott bérből épít ravatalozót – közben pályázhat is finanszírozásra; a tanács területet kap az egyháztól, és maga fizeti az építést, a harmadik, köztes lehetőség – de ami Aczél Cecilia jegyzőnő szerint bonyodalmakkal járhat –, ha a református egyház saját területén „felülépítményi jogot” ad a tanácsnak.
