Az ukrán ellenzék és Viktor Janukovics államfő közötti pénteki megállapodás dacára sem ürült ki Kijev főtere, a Majdan, és szombat reggelre a tüntetők teljes ellenőrzése alá került a kormányzati negyed. Ultimátumot adtak: ha Janukovics nem mond le, akkor fegyveres felkelésbe kezdenek. Szombaton felgyorsultak az események: Janukovics nem akart lemondani, de a parlament leváltotta, előrehozott választásokat írtak ki május 25-re, és kiszabadult a 2011-ben bebörtönzött volt ukrán kormányfő, Julija Timosenko is. A hírek szerint az elnök magángépén megpróbálta elhagyni az országot, de nem kapott felszállási engedélyt. Rajta kívül a biztonsági szolgálat vezetői is bujkálnak Ukrajnában. Megkezdődött az elszámoltatás: őrizetbe veszik a volt főügyészt és a korábbi adóügyi minisztert. Rohamtempóban dolgozott a hét végén a parlament, egyebek mellett eltörölte a két évvel ezelőtt elfogadott nyelvtörvényt, így veszélybe kerültek a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogai is.
A 450 fős ukrán parlament 322 szavazattal szombat délben fogadott el határozatot Julija Timosenko szabadlábra helyezéséről, Janukovics leváltását a törvényhozás 328 támogató szavazattal hagyta jóvá. Előzőleg Janukovics egy televíziós nyilatkozatában banditák államcsínyének minősítette a kijevi eseményeket, és közölte: nem mond le, és Ukrajnában maradva mindent megtesz azért, hogy az ország ne szakadjon szét, és azt is közölte, hogy egyelőre az ország keleti felében marad.
Timosenko visszatért Kijevbe
Megérkezett szombat este Kijevbe a több mint kétévi börtön után szabadon engedett Julija Timosenko volt ukrán kormányfő, aki a tüntetőket hősöknek nevezve a tiltakozások folytatására, valamint Viktor Janukovics elnök felelősségre vonására szólított fel. Timosenko, az ellenzéki Haza párt vezéralakja kijelentette, biztos abban, hogy hazája a közeljövőben csatlakozik az Európai Unióhoz, ami szavai szerint mindent megváltoztat majd. Az elmúlt napokban meghalt tüntetőkről szólva követelte a tettesek felelősségre vonását, hogy így tisztelegjenek azok előtt, akik „életükkel fizettek Ukrajna függetlenségéért”.
Az Egyesült Államok üdvözölte Julija Timosenko szabadon engedését, az orosz külügyminiszter ugyanakkor nehezményezte, hogy a szerinte „törvényellenes szélsőséges csoportok nem hajlandóak letenni a fegyvert, és gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonják Kijevet, miközben az ukrán parlamentben ülésező ellenzéki vezetők ezt elnézik nekik”. Szergej Lavrov telefonon felhívta amerikai kollégáját, és arról tájékoztatta, hogy Moszkva szerint Ukrajnában erősen romlott a helyzet amiatt, hogy az ellenzék vagy nem képes vagy nem akarja az általa elfogadott pénteki megállapodást végrehajtani. Az orosz külügyminisztérium szerint John Kerry ígéretet tett arra, hogy Washington mielőbb él a rendelkezésére álló eszközökkel, hogy befolyást gyakoroljon az ellenzékre.
A Jobboldali Szektor ultraradikális csoport szombat este bejelentette, hogy Viktor Janukovics leváltása ellenére sem szünteti be a tüntetéseket, és nem oszlik fel. Hangsúlyozta, hogy még nem jött el az ünneplés ideje.
Az ukrán egészségügyi tárca közben arról tájékoztatott, hogy a kijevi összecsapások kezdete óta 82 ember vesztette életét. Közleményük szerint szombat estig 622 ember szorult orvosi segítségre, közülük 405-öt vittek kórházba.
Turcsinov az ideiglenes államfő
Az ukrán parlament Olekszandr Turcsinov házelnököt bízta meg vasárnap az államfői feladatok ellátásával. A dokumentum szerint a házelnök látja el az elnöki feladatokat az új államfő hivatalba lépéséig. Turcsinov felszólította a törvényhozás képviselőcsoportjainak vezetőit, hogy keddig állapodjanak meg az új parlamenti többségről és az új kormány összetételéről.
Közben az eddig kormányzó Régiók Pártjának frakciója vasárnap kiadott közleményében Viktor Janukovicsra és környezetére hárította a felelősséget az országban történtekért. A pártnak egyébként hivatalosan Janukovics tiszteletbeli elnöke, vezetője Mikola Azarov volt kormányfő, aki január végén mondott le tisztéről.
Leszerelik a magyar nyelvű helységnévtáblákat?
Eltörölte a parlament vasárnap az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt, amely hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát. A magyar nyelvet így Kárpátalján a nagyobb települések közül Beregszászon ismerték el hivatalosan regionális nyelvnek.
Oleh Tyahnyibok, a szélsőségesen nacionalista Szabadság párt vezetője kijelentette, hogy a korábbi jogszabályt súlyos törvénysértéssel fogadták el, és ígéretet tett egy új, mindenkit kielégítő nyelvtörvény kidolgozására. A törvény 2012-es elfogadása után vegyes visszhangot keltett, az ellenzék több tüntetést szervezett ellene.
Határozottan elutasította a kisebbségi nyelvtörvény eltörlését, továbbá személyesen Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter közbenjárását kérte az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme érdekében Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője. Hangsúlyozta, hogy „az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt”. Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak.
