Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy milliókhoz jutottak hozzá Pakssal. Kiderült az is, hogy Mesterházy Attila titokban tárgyalt Paksról. Simon Gábor már gyanúsított, az összeborulók kampánystratégái kissé összezavarodtak, s az már csak hab a tortán, hogy kiderült, Gyurcsány hírhedt őszödi beszédét a szocialisták szivárogtatták ki. Nehéz, magyarázkodásoktól terhes kampányhét áll a baloldali Összefogás mögött.
Gyurcsány és Paks
Gyurcsány Ferenc a hét elején elismerte, hogy az érdekeltségébe tartozó cégnek 1997-ben volt szerződése a paksi atomerőművel. A volt miniszterelnök először beszélt erről nyilvánosan, noha az újságírók már napok óta próbáltak tőle részleteket megtudni az Agóra Marketing Kft. 1997–98-as, havi nyolcmilliós tanácsadási megbízásáról. Úgy fogalmazott: „Naná, hogy dolgoztam Paksnak. (…) Sőt, ha lehetett volna, nem nyolcmillióért dolgoztam volna, hanem tizenötért. Csak nem adtak 15-öt, áldja meg az Isten őket.” Majd a botrányos megbízást feltáró újságíróknak is üzent: „Erőlködjenek a kollégák, próbálják meg elkapni a grabancomat, ha tudják.” Bár Gyurcsány azt állította, „dolgozott”, a Magyar Nemzet által megszerzett, 1999-es felügyelőbizottsági jelentésből az derült ki: nem lehetett megállapítani, volt-e valós teljesítés.
Szinte pontosan e forgatókönyv szerint nyilvánult meg a DK-elnök két éve, amikor reflektorfénybe került a szakdolgozata. Akkor is közölte, hogy az egyetemen kellett volna jobban őrizni diplomamunkáját, ezért ez az ő problémájuk. Gyurcsány végül nem találta meg szakdolgozatát, és az egyetemi példány sem került elő.
Mesterházy titkos tárgyalásai
A világ egyik legnagyobb energetikai vállalatával, a francia Areva vezetőivel tárgyalt titokban Mesterházy még 2013 elején; a vállalatóriás a paksi bővítésről akart információkat szerezni, valamint politikai és gazdasági döntéshozók meggyőzésével egyengetni saját nukleáris technológiája előtt az utat Pakson. Az M1 Híradó kérdésére Mesterházy Attila beismerte, hogy találkozott az Areva vezetőivel. Az MSZP elnöke elmondta, a befektetési lehetőségekről tárgyaltak a céggel. A találkozón a Magyar Nemzet információi szerint részt vett Józsa István is, aki cégével 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi megrendelést kapott a paksi atomerőműtől. Szerződése 2010-ben szűnt meg. Bár Mesterházy Attila és a szocialisták éveken át a paksi bővítés fontosságát hangoztatták, azonban amikor 2013-ban felmerült az orosz részvétel lehetősége, élesen bírálni kezdték azt; amikor pedig 2014 januárjában kiderült, hogy az orosz Roszatom fogja felépíteni az új blokkokat, teljes támadásba lendültek.
Zavart okozott Simon Gábor
Kedden gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai Simon Gábort. A százmillióit osztrák számlán rejtegető korábbi szocialista politikus kihallgatása csaknem két órán keresztül tartott. Az MSZP volt országgyűlési képviselője, egyben a szocialista párt eddigi második embere ellen a megalapozott gyanú az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette, valamint kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétsége.
Ron Werber begurult: a szocialisták kampánytanácsadója a párt többi stratégájával nem értett egyet abban, hogy mikor kezdődjön Mesterházy Attila kampánya. Lapértesülések szerint az izraeli szakember arra vár, hogy csendesedjenek a Simon-ügy keltette hullámok. A baloldali összefogás pártjai viszont türelmetlenek, Werber pedig annyira elvesztette türelmét, hogy kirohant a közös ülésről. A HVG szerint múlt hét szerdáig még az sem volt teljesen világos, hogy mikor indul az MSZP elnökének korteskedése, és hogy ez hogyan kapcsolódik majd az Összefogás általánosabb kampányához.
A baloldali koalícióhoz a héten csatlakozott Bokros Lajos is. A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) kívülről támogatja az ellenzéki szövetséget. Ismert, Bokros nevéhez korábban brutális megszorítások és a rezsicsökkentés ellenzése kötődik.
Ismét port kavar az őszödi beszéd
Gyurcsány Ferenc tagadja, hogy a tudtával és a hozzájárulásával hozták nyilvánosságra őszödi beszédét. A Demokratikus Koalíció elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában sem volt hajlandó elárulni, hogy tudomása szerint kik adták ki a beszédet, újra csak korábbi kijelentését ismételte meg, hogy egy nő és két férfi. Hozzátette, akikre gondol, azokat sem emberként, sem politikusként nem kedveli, de ha nem tudja feketén-fehéren bizonyítani az érintettségüket, akkor nem akarja megvádolni őket. Kijelentette, még az őt elárulókat sem leplezi le, amíg nem tudja bizonyítani állításait.
Az őszödi beszédet egyfelől úgy minősítette, hogy ha ez a történet „nem jön elő 2006 szeptemberében, én nem emlékszem rá, hogy mondtam ilyen beszédet”. Azt is kijelentette, nem tudott róla, hogy felveszik az általa elmondottakat, de az volt a szokásos eljárás, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök felszólalását a stábja rögzíti. Kijelentette, hogy számára „ez 12 egy tucat beszéd volt”, amelyet egy nehéz politikai helyzetben mondott el, amikor a szocialista frakció „egy kicsit nyammogott, és nem akart jönni, hát aztán ott csináltam egy rendes drámát”. Szavai szerint szenvedélyes, túlzó jelzőkkel próbált rájuk hatást gyakorolni, és a beszédet a hallgatóság „imádta”, és állva tapsolta meg, „volt, aki könnyezett”. Azt is hangsúlyozta, ma sem érzi magát bűnösnek, mert az „egy átkozottul jó beszéd”. Hogy „van benne káromkodás, én szoktam káromkodni” – közölte, hozzátéve a szöveg tartalmára, hogy „másik országot csinálni hülyék (...), arra meg tök büszke vagyok mind a mai napig”.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján anonimizált formában pénteken nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésekben az áll, hogy egy szocialista politikus szivárogtathatta ki az őszödi beszédet, aki a közzétételről egyeztethetett Gyurcsány Ferenccel és az MSZP-frakció tagjaival. (mno.hu–MTI)
