Nemzetközi támogatást ígért Ukrajnának Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap Kijevben, miközben az országban megkezdődött a május 25-ére kiírt elnökválasztás kampánya. Az ukrán parlament a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítaná Viktor Janukovics menesztett elnököt.
Ashton találkozott az ukrán ideiglenes hatóságok képviselőivel és Julija Timosenko volt kormányfővel. Előbbieket szilárd támogatásáról biztosította, és azt szorgalmazta, hogy befogadó jellegű kormányt alakítsanak. Sürgette, Kijev mielőbb dolgozzon ki reformprogramot annak érdekében, hogy a Nyugat dönthessen az ukrán gazdaságnak nyújtandó pénzügyi támogatásról. Oroszországot ugyanakkor arra kérte, hogy engedje Ukrajnát haladni azon az úton, amelyet választ. Kijelentette: az EU megérti, hogy Ukrajna és Oroszország között szoros kapcsolatokra van szükség, de úgy véli, határozott üzenetet kell küldeni Ukrajna területi egységéről. Ashton nem tért ki a külföldi pénzügyi támogatás részleteire, de nyilvánvalóvá tette, hogy az EU együtt fog működni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a kérdésben, még ha az saját értékelést készít is a helyzetről.
Megkezdődött az elnökválasztási kampány, miután a múlt héten a parlament május 25-re írta ki a voksolást. Tegnaptól lehet bejegyeztetni a jelölteket március 30-ig. Jelöltet állíthatnak bejegyzett pártok, de egyéni jelöltek is ringbe szállhatnak. Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezetője bejelentette, hogy indult a voksoláson. Hasonló szándékáról nyilatkozott korábban Timosenko is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont azt mondta, korai előre hozott választást tartani májusban, mert ez ellentmond a múlt pénteki kijevi megállapodásnak. Lavrov ismét azt hangoztatta, hogy az ukrán parlament megsértette az előző nap aláírt egyezséget. A február 21-i megállapodásban az ellenzék és az azóta a parlament által leváltott Viktor Janukovics volt elnök abban egyeztek meg, hogy nemzeti egységkormányt alakítanak, szeptemberig alkotmányos reformokat hoznak, és decemberig elnökválasztást tartanak. Azonban a parlament később kezébe vette az irányítást, és a Janukovics pártjához tartozó képviselők támogatásával az egyezségben megfogalmazottakon túlmutató intézkedéseket hozott: számos kormánytagot és a házelnököt is leváltotta, megfosztotta hatalmától Janukovicsot, és Olekszandr Turcsinov személyében az ellenzék soraiból nevezett ki új házelnököt, akit ideiglenesen az elnöki feladatok ellátásával is megbízott. Számos nyugati kormány elismerte és támogatásáról biztosította az új ukrán vezetést, de az Egyesült Államok tartózkodott attól, hogy az ország törvényes elnökeként ismerje el Turcsinovot. Washington egyúttal azt sürgette, hogy a választásokig hátralévő időszakra alakuljon szakértői kormány Kijevben. Hasonló követelésekkel álltak elő tegnap a kijevi Majdan (Függetlenség tere) tüntetői, akik azt akarják, hogy az új ukrán kormányba professzionális, makulátlan múltú embereket, ne pártfunkcionáriusokat nevezzenek ki. A Majdan bizalmi köre nevű, civil aktivistákból szerveződött csoport által megfogalmazott kritériumok szerint nem lehetnek tagjai az új kormányzatnak olyanok, akik 2010-től a végrehajtói szervek vezetői vagy az elnöki hivatal munkatársai voltak. Kizárták továbbá a száz leggazdagabb ukránt is.
Eközben a parlament határozatot hozott arról, hogy állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé a szökésben lévő Janukovicsot az általa elkövetett súlyos bűncselekmények miatt. A határozat szerint Janukovics irányította a kijevi tüntetők elleni erőszakot, amely több mint száz ember halálához vezetett. A határozat szerint a szintén körözött volt belügyminisztert és az előző főügyészt is az ICC elé kell állítani. Az ukrán hatóságok korábban letartóztatási parancsot adtak ki Janukovics ellen tömeggyilkosság gyanújával. A menekülő exelnök hollétéről továbbra sem tudni, legutóbb a Krím félszigeten látták.
A kijevi eseményekkel párhuzamosan a megbízott belügyminiszter leváltotta tisztségéből a Kárpátalja megyei rendőrség parancsnokát, a megyei ügyészség pedig az Ukrajnából kifelé irányuló forgalom szigorított ellenőrzését rendelte el, hogy megakadályozza történelmi, művészeti és kulturális értékek külföldre csempészését. A Kárpátalján befolyásos Egységes Centrum (JC) nevű párt – amely a régió leggazdagabb üzletember politikusának, Viktor Baloga parlamenti képviselőnek és családjának pártja – közölte, hogy elkezdte az átalakuló ukrán államhatalom helyi személyi kinevezéseinek figyelemmel követését. A párt szerint a korrupciótól teljesen elrohadt államgépezet csupán az átláthatóság, nyitottság és szakmaiság biztosításával újítható meg.
