Kilép a kormányból a Nemzeti Liberális Párt: ma délelőtt minden minisztere és államtitkára lemond, és ugyanerre kérik volt szövetségeseiket, a szociáldemokrata kormánytagokat is, mert úgy vélik, hogy ez a kormány már törvénytelen, nem tükrözi a választók akaratát.
Az NLP tegnap este négypontos állásfoglalást hozott nyilvánosságra, amelyet mindössze három ellenszavazattal és négy tartózkodással fogadtak el. Az első pont megállapítja, hogy a Szociál-Liberális Szövetség már nem működik, az SZDP megszegte a megállapodást, a második pont a liberális miniszterek és magas rangú tisztségviselők lemondását jelenti be, a harmadik pedig ugyanezt követeli Victor Ponta kormányfőtől és az SZDP minisztereitől is, mert a maradék kormány nem legitim. A negyedik pont megengedi a vidéken élő liberális szervezeteknek, hogy helyi szintű együttműködési megállapodásokat kössenek az SZDP-vel is.
Délután Victor Ponta kormányfő egy újabb felhívást intézett a döntő ülésre készülődő liberális párthoz a Szociál-Liberális Szövetségnek (SZLSZ) nevezett politikai projekt megmentése érdekében. Eszerint a liberálisok hibáznának, ha a kormányból való kilépésről döntenének, a választókkal szembeni kötelesség az, hogy az SZLSZ tagjai együtt maradjanak, hogy leváltsák a „Băsescu-rendszert”. „Hajlandók vagyunk folytatni a párbeszédet az NLP-vel, bármi is történjen ma”– mondta, elismételve, szeretne együtt dolgozni Johannisszal mint miniszterrel.
Puiu Haşotti liberális honatya szerint az SZDP azt választotta, hogy az RMDSZ, és nem az NLP társaságában kormányozza az országot. Nem kilépünk a kormányból, hanem kidobnak – jelentette ki. Ha az SZDP valóban egyben akarja tartani az SZLSZ-t, csak ki kell neveznie Johannist kormányfő-helyettesnek – mondotta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „rendkívül káros, ha egy pártnak van kormánya, parlamenti többsége és államelnöke is: ez volt 2008–2013 között, és láthattuk az eredményt”.
Bevonnák az RMDSZ-t
Az SZDP nemcsak parlamenti támogatást vár az RMDSZ-től, ha a liberálisok távoznak a kormányból, hanem miniszteri tárcákat szánnak a magyar politikusoknak – közölte tegnap délután még az NLP kilépése előtt Ilie Sârbu, az SZDP szenátusi frakcióvezetője, aki a kormányfő apósa is. A politikus szerint ma is érvényben van az RMDSZ-szel 2012 őszén – a parlamenti választások előtt – megkötött, a közös kormányzásról szóló megállapodás, „csak nem teljesült” a liberálisok ellenállása miatt. Sârbu szerint akkor két miniszteri tárcát szántak az RMDSZ-nek, de újra lehet tárgyalni az együttműködés feltételeit. Erre eddig még nem került sor: „amíg az NLP nem hoz világos, határozott döntést, nem kezdhetünk tárgyalásokba, nem oszthatunk ki tisztségeket”. Sârbu szerint az egyezmény emlegetése nem jelent egyfajta fenyegetést az NLP felé. A Mediafax bizalmas forrásokra hivatkozva közölte, hogy az RMDSZ egy kormányfő-helyettesi és két miniszteri tisztséget kapna az új kormányban. Kelemen Hunor szövetségi elnök lenne a kormányfő-helyettes és a művelődési miniszter, és megkaphatják az egészségügyi tárcát Cseke Attila vezetésével vagy a környezetvédelmet Korodi Attila számára. Ez utóbbi esetben Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter a munkaügyi tárcát venné át, amelyet jelenleg a liberális Mariana Câmpeanu vezet. Állítólag a távközlési tárcát is felajánlották az RMDSZ-nek, de ezt elutasították. Az RMDSZ 1996 óta minden parlamenti ciklusban részt vett a kormányzásban vagy parlamenti támogatást nyújtott a bukaresti kormánynak, a 2012-es választások után azonban ezt meghiúsította a liberálisok ellenállása.
Jogilag nem, elvileg igen
Az RMDSZ csak akkor kezd tárgyalásokat az esetleges együttműködésről az SZDP-vel, ha az SZLSZ valóban felbomlik – jelentette ki tegnap Kelemen Hunor, aki a 2012-es megállapodást jogilag nem, de elvileg érvényesnek tekinti. „Azok az elvek, amelyekre a 2012-es megállapodásunk épült, ma is érvényesek, és ezek alapján újrakezdhetjük, folytathatjuk a tárgyalásokat, de korai most erről beszélni, amíg formálisan, intézményi szinten az SZLSZ még létezik” – szögezte le. Az RMDSZ várja, hogy az SZLSZ-ben milyen döntés születik; eddig még nem tárgyalt a kormányzati részvételről. „Nem is sietünk. A 2012-es egyezményt, amelyre Ilie Sârbu utalt, Ponta, Antonescu és én írtuk alá. Emiatt tehát nem mondhatjuk azt, hogy érvényes. Azonban az elvek érvényesek maradnak, és ez a fontos. Ha valaki beszélni akarna velünk, akkor el kell majd döntenünk az RMDSZ keretében, hogy mit akarunk tenni, és a már ismert elvek alapján tárgyalnánk. Ha az SZLSZ-ben megszületik egy fontos döntés, olyan helyzet áll elő, amelynek megoldásában nekünk is részt kell vállalnunk. Jelen helyzetben azonban nincs, amivel hozzájárulnunk, ez az ő dolguk”. Kelemen szerint a 2012-es egyezmény tartalmazott olyan dolgokat is, amelyek már nem érvényesek, mint például az alkotmány. „Az alkotmány kérdése már esett a mi szemszögünkből, nem lehet ezt a témát újra megvitatni, nincs többség, amely ezt támogatná.
A SZKT-ban megvitatják
Szövetségi Képviselők Tanácsában (SZKT) a szombatra beütemezett ülésen megvitatják az RMDSZ kormányra lépési lehetőségét is – jelentette ki tegnap Bognár Levente Arad megyei RMDSZ-elnök, aki szerint a döntéskor figyelembe kell venni a magyar közösség tagjainak véleményét is, és „sokan közülük azt mondják, a sok botrány miatt jó, hogy most nem vagyunk kormányon”. Lehetnek tárgyalások, azonban nekünk a magyar közösség számára kellenek ajánlatok, és arra is szükség van, hogy az RMDSZ programja összhangban legyen a kormányprogrammal. Nem szabad kormányra lépnünk csak azért, hogy ott legyünk, olyan javaslatokkal kell előállnunk, amelyet a partnerek elfogadnak, és amelyek mind az ország, mind a magyar közösség érdekeit szolgálják”.
A székelyföldi románok ellenzik
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma felkérte Victor Ponta miniszterelnököt, hogy semmiképp se ajánljon kormányzati szerepet az RMDSZ-nek. A Fórum szerint kormányra jutása esetén a magyar „etnikai szervezet két évtizedes zsaroló politikáját folytatná, hogy valóra váltsa szeparatista és revizionista törekvéseit”. A 400 ezer román képviselőjeként fellépő szervezet úgy véli, hogy a kormányfő megszegné a 2010. március 20-i maroshévízi fórumon tett ígéretét, ha együttműködne az RMDSZ-szel. A felhívás szerzői reményüket fejezik ki, hogy Ponta nem fogja az RMDSZ, az MPP és az EMNP vezetőit bátorítani, akik szerintük etnikai elkülönülésre törekszenek „az európai normákat meghaladó kisebbségi jogok–kulturális autonómia–területi autonómia–szövetségi állam–függetlenség” útvonalat követve.
