Délelőtt Călin Popescu Tăriceanu volt NLP-elnök és exkormányfő még megpróbálta visszaterelni pártját a szociál-liberális koalícióba, és ezért a kormányülés előtt felkereste Vic­tor Ponta miniszterelnököt, gesztusa azonban visszatetszést keltett kollégái között, így délután kilépett az NLP-ből.
Búcsúbeszédében Crin Antonescu gyors és tisz­tes­séges kormányalakításra szó­lította fel volt szövetségesét, mert stabil, törvényes vezetésre és normális közéletre van szükség Romá­niában. Az SZDP-kormány pillanatnyilag – két kis párt és a kisebbségi frakció szavazataival – háromfős többségre számíthat az 575 ta­gú parlamentben, ahol az RMDSZ-nek 26 törvényhozója van.
A kormány folytatja eddigi programjának megvalósítását – jelentette ki az NLP-s miniszterek távozása után Victor Ponta kormányfő.
Victor Ponta sajnálkozott a történtek fölött, megköszönte a távozó miniszterek tevékenységét, és nem tett szemrehányást, mert „megérti a pártfegyelmet”, de úgy véli, a kormányzás fontosabb. Hangsúlyozta, hogy tegnap is elfogadtak két jogszabályt (egy törvénytervezetet a magok raktározásáról és egy rendeletet az EU-val kötött Partnerségi Egyezmény működőképessé tétele érde­kében), noha az eredetileg 12 órára beütemezett kormányülést 16 órára halasztották, hogy az ideiglenes miniszterek kinevezései megjelenhessenek a Hivatalos Közlönyben. Néhány napig Dan Şova nagyberuházásokért felelős miniszter vezeti a szállítási tárcát is, Nicu Bănicioiu ifjúsági és sportminiszter az egészségügyet, Robert Cazanciuc igaz­ság­ügyi tárcavezető a parlamenttel való kap­csolattartásért felel, a környezetvédelmis Rovana Plumb a vízügyekért, Doina Pană képviselő a munkaügyért, Mihnea Costoiu felsőoktatási és kutatási miniszter a művelődésért, Titus Corlăţean külügyér pedig a külhoni románokért. Az új kormány névsorát hétfőn szeretnék véglegesíteni.

Az RMDSZ hajlik a kormányzásra
Az RMDSZ szívesebben venne részt a következő kormányban, mint hogy külső támogatást nyújtson számára a parlamentben – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke, aki szerint az ellenzék túlságosan szétdarabolt ahhoz, hogy építő jellegű többséget lehessen ott kialakítani, és „ha azt szeretnénk, hogy Romániának egy jobb kormánya legyen, és a következő hónapok ne csússzanak el újabb instabilitás felé, amelyet az ország gazdaságilag is megérezne, le kell ülnünk tárgyalni. Van kormányzási tapasztalatunk, bizonyos feltételek mellett vállalhatjuk a kormányra lépést és nyilván az ezzel járó miniszteri, államtitkári, valamint a területeken levő hivatali funkciók betöltését” – nyilatkozta. Az RMDSZ feltételei között a kisebbségi jogok bővítését, a szabad jelképhasználatot, az oktatási jogokat és az erdélyi infrastrukturális beruházásokat, az adótörvénykönyv módosítását és a decentralizációt említette, de az önkormányzatok költségvetését is bővítené. Borbély szerint a magyar érdekképviselet kormányzati részvétele hozzájárulna az ország stabilitásához, és nemcsak Bukarestben jelent tisztségviselőket és erősebb érdekérvényesítési lehetőséget, hanem több megyében is magyar prefektus kerülhet a kormányhivatalok élére. Emlékeztetett arra, hogy amióta nem az RMDSZ prefektusai vezetik a székely megyék kormányhivatalait, a román prefektusok tucatnyi pert indítottak a magyar jelképek, főleg a székely zászló ellen, ennek pedig véget kell vetni. Arra a kérdésre, hogy háttérbe szorítja-e az autonómiatörekvéseket az RMDSZ esetleges kormányra lépése, Borbély László azt mondta: véglegesíteni kell az RMDSZ autonómiatervezetét, és erről is tárgyalni kell a román féllel. Hozzátette: nincs olyan illúziója, hogy a kormányba lépés kedvéért a román többség felajánlja, hogy megszavazza az autonómiát, de az RMDSZ azon dolgozik, hogy megszerezze hozzá a román többség támogatását. * Kelemen Hunor RMDSZ-elnök megerősítette: a kormányfő felhívta, hogy tárgyaljanak az új kormány támogatásáról, ezt a kérdést azonban előbb a szövetségen belül szeretnék megvitatni. Az SZKT szombaton ül össze Marosvásárhelyen.

Instabilitás és felelőtlenség
Élesen bírálta Crin Antonescu liberális pártelnököt és Victor Ponta kormányfőt Traian Băsescu államelnök: felelőtlennek tartja őket, mert figyelmen kívül hagyták Románia nemzeti érdekeit azzal, hogy előidézték ezt a koalíciós válságot. „Fele­lőtlenek azokkal szemben, akik megválasztották őket, mert a választók korrekt kormányzást várnak el, ami kivezetheti az országot a nehézségből. Ők viszont a vitájukkal éppen nehéz helyzetbe hozták Romániát akkor, amikor a térségben válság van” – utalt az ukrajnai helyzetre. Băsescu kifejezte reményét, hogy Victor Ponta új kormánya jövő hét elején hivatalba lép. Jelenleg 17 minisztérium közül 9 élén ideiglenes miniszter áll, ami azt mutatja, hogy instabil a kormány, ezért is fontos, hogy a parlament kedden megszavazza az új kabinetet, és Romániának legitim, konszolidált parlamenti többséggel rendelkező kormánya legyen – mondotta. Victor Ponta és Crin Antonescu „annyira jelentéktelenek”, hogy úgy érezték, jó, ha eljátsszák a „ki kommunikál az államelnökkel” című játékot – jelentette ki Băsescu, rámutatva, hogy intézményileg mindenkivel kommunikál, azonban senkivel sem köt politikai egyezményeket. Az államelnök szerint Emil Boc sokkal felelősebb kormányfő volt, és Románia jobban teljesített az ő irányításával. Hibás és hazug az államfőt okolni a történtekért, a valóság az, hogy a Szociál-Li­berális Szövetség vezetőinek „nem sikerült a tisztségük elvárásainak megfelelni” – mondta Băsescu.

Tăriceanu külön úton
Nem ért egyet az NLP kormányból való kilépésével Călin Popescu Tăriceanu, a párt volt elnöke és Románia egykori miniszterelnöke, aki tegnap délelőtt még megpróbálta jobb belátásra bírni kollégáit, és mivel ez nem sikerült, délután kilépett az NLP-ből. Tegnapi sajtótájékoztatóján Tăriceanu bírálta az NLP kedd esti határozatát, és tárgyalásokat kezdeményezett Victor Ponta miniszterelnökkel a liberálisok döntése következtében felbomlott SZLSZ helyreállításáról. A liberális vezetők többsége elítélte ezt a „különutas” megnyilvánulást, amelyre nem volt felhatalmazása. Crin Antonescu pártelnök nagyon kínosnak nevezte a helyzetet, és leszögezte, hogy az NLP nem ilyen-olyan tisztségekért és előnyökért vállalta a kormányzást, hanem politikai programjának megvalósításáért. Tăriceanu azt szerette volna, hogy maradjon az SZLSZ-kormány. Elismerte, hogy három évvel ezelőtt ő maga ellenezte ennek a szövetségnek a létrejöttét, mert attól tartott, hogy a magát jobboldalinak tartó NLP-t bedarálja az erősebb, baloldali SZDP. Most viszont úgy gondolja, hogy a választók a 2012-es parlamenti választáson legitimálták szavazatukkal a szövetséget, így annak felbontása a szavazók elárulását jelenti. Ő maga a kedd esti pártülésen a kormányból való kilépés ellen szavazott, de csak két társa támogatta. A politikus nem közölte, hogy a kilépés után függetlenként vagy más párt színeiben folytatja-e pályafutását. Călin Popescu Tăriceanu az NLP egyik alapító tagja, jelenleg szenátor, 2004 és 2009 között a párt elnöke, 2004 és 2008 között kormányfő volt. Öt évvel ezelőtt Crin Antonescu jelenlegi pártelnökkel szemben maradt alul a pártelnöki tisztségért folyó harcban, azóta pártján belül ellenzékbe szorult.

Szándéklevél a valutaalaphoz
Elfogadta tegnapi ülésén az ideiglenes kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett szándéklevelet, amely a vállalásait tartalmazza a nemzetközi hitelezőkkel szemben – jelentette be Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. A dokumentumot Traian Băsescu államfőnek is alá kell írnia. A szándéklevél a tavaly szeptemberben megkötött négymilliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálati látogatása alkalmából megtárgyalt kötelezettségeket tartalmazza. A valutaalap első felülvizsgálati látogatása tavaly novemberben, a második február elején ért véget. Szakértői szinten a felek megállapodtak a hitelszerződés folytatásának feltételeiről, de ez csak akkor válik hivatalossá, ha az IMF igazgatótanácsa is elfogadja a szándéklevelet. Decemberben az első látogatás után elfogadott szándéklevél azért nem kerülhetett az IMF igazgatótanácsának napirendjére, mert Băsescu nem volt hajlandó aláírni. Azt kifogásolta, hogy a kormány hét eurócenttel növelje az üzemanyag jövedéki adóját. Tegnap azonban még a kormányülés előtt megállapodott Victor Ponta kormányfővel abban, hogy aláírja a szándéklevelet, és nem akadályozza meg annak elfogadtatását, ha nem szerepel benne a jövedéki adó emelése, illetve a kormány által tervezett adókedvezményes hitelátütemezés, amivel szintén nem ért egyet. A kétéves futamidejű hitelt fele-fele arányban biztosítja az IMF és az Európai Bizottság.