Közel százötven erdővidéki mezőgazdász és állattartó részvételével tartottak gazdatalálkozót pénteken Baróton. Az eseményen felszólaltak, és felhívták a figyelmet az újdonságokra a megyei szakintézmények vezetői, a gazdák pedig a politikum segítségét kérték az országos és EU-s támogatások megszerzéséhez. Többen foglalkoztak a szarvasmarha kínai exportjának kérdésével is.
Barót polgármesterének, Lázár-Kiss Barna Andrásnak üdvözlőbeszédét követően Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke a gazdatalálkozók szükségességét hangsúlyozta, mondván, az összefogásuk, sikeres fellépésük záloga a közös gondolkodás és problémafelvetés: „Friss tej, kenyér és hústermék nélkülünk nem készül, ezért elvárhatjuk, hogy adjanak szavunkra, álláspontunkra odafigyeljenek.” Ötvös később is hallatta hangját, többször is hangsúlyozta, hogy a közelgő EP-választásokon az RMDSZ számíthat a gazdaegyesület támogatására, de cserébe elvárják, hogy segítséget kapjanak érdekérvényesítésükben. Ahhoz, hogy versenyképességük ne csökkenjen, növelni kell az EU-s támogatások mértékét, és lehetővé tenni, hogy termékeik minél nagyobb piacot találhassanak maguknak – hangoztatta.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök örömét fejezte ki, hogy a gazdák szervezkednek, s egyre erősebb a képviseletük. Mint mondotta, a politika nem szól bele a gazdaélet belső ügyeibe, de mindent elkövetnek, hogy hatékonyabbá tegyék őket. Elmondta, hogy a területalapú és az állattenyésztést támogató programok révén jelentős pénzösszeg érkezett az elmúlt években: 2007-ben még csak húszmillió, de tavaly már harmincnégymillió euróval gazdagodott a megye, ez az elkövetkezendőkben – amint egyre több terület jogi státusa rendeződik – még tovább nőhet. Tamás Sándor szerint még hatékonyabbá válhatnak, ha a szakmai és a politikai képviselet együtt lép fel Bukarestben. A mezőgazdasági igazgatóság megyei vezetője, Könczei Csaba a legeltetési és a tejfelvásárlási törvény előírásairól tájékoztatott, de kitért a 2014–2020 közötti vidékfejlesztési tervre és az úgynevezett zöldesítési programra is. Ennek értelmében a szántóföldek egy részét évente pihentetniük kell, vagy zöld kultúrákat – pl. pillangósok, energiafűz – kell létesíteniük. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség igazgatója, Marius Popică jó hírt hozott: mivel az elmúlt évben országos szinten felénk tapasztalták a legkisebb rendellenességeket, idén nem kétezer, hanem csak ötszáz ellenőrzést tartanak nálunk. Arra kérte a gazdákat, idejében, az előjegyzés betartásával és a szükséges okiratokat beszerezve keressék fel irodáikat, így várhatóan jövő esztendőben is kevesebb bürokráciával kell szembenézniük. A Kovászna Megyei Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség vezetője, Szakál András a pályázatok összeállításának pontosságára figyelmeztetett: tavaly 250 millió euró értékben készült Háromszéken pályázat, ám abból alig negyedét kapták meg. Ha azt akarják, hogy ez a fajta jövedelem nagyobb legyen, javítsanak a projektek megírásán, és felkészültebb szakembereket bízzanak meg levezetésükkel. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos állat-egészségügyi szempontból fontosnak nevezte, hogy a gazdák velük is tartsák a kapcsolatot. A Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének szaktanácsadója, Ştefan Codleanu állatorvos a Kína által felkínált szarvasmarhaexport feltételeiről beszélve kijelentette: mindennél fontosabb, hogy az állatok előélete és felmenőik több nemzedékre visszamenőleg ismertek legyenek, de számít a laktációs időszakban elért tejhozam és a súlyuk is. Az agrárkamara igazgatója, Kozma Béla a szakvégzettség megszerzését emelte ki, mondván, ahhoz hogy pályázataikat figyelembe vegyék, legalább szaktanfolyamokat kell végezni. A találkozó végén Erdővidék legeredményesebb gazdáit oklevéllel jutalmazták, az eseményt pedig közös fényképeken örökítették meg.
