Izsák Balázs a Háromszéknek elmondta, múlt héten kapta meg az értesítést a bíróságtól, melyben tájékoztatták, hogy a szlovák kormány az SZNT-vel szemben, az alperes EB mellett lépne be a perbe. Véleménye szerint előz­mény nélküli, hogy egy EU-s tagállam egy nem bejegyzett polgári kezdeményezéssel szemben foglal állást. Kifejtette, a szlovák kormány helyesen értelmezte az SZNT kezdeményezésének sú­lyát, de félreértelmezte azt, minden bizonnyal ezért akar bekapcsolódni a perbe.
Az SZNT elnöke elmondta, az európai bíróság rendkívül operatívan, átláthatóan jár el, a keresetükre 81 pontos választ fogalmazott meg az EB, melyre az SZNT 61 pontban foglalta össze feleletét. Most várják, hogy a bizottság erre is reagáljon. Ugyan­akkor az SZNT azt is kérte a bíróságtól, hogy élőszóban is hallgassák meg majd érveiket.
Izsák Balázs szerint egyébként az a legfőbb gond, hogy az EB félreértelmezte és „kisebbségvédelmi kaptafára próbálja felhúzni” az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését. A bizottságnak csak olyan kezdeményezések bejegyzését lenne joga megtagadni, amelyek „nyilvánva­lóan” nem tartoznak uniós hatáskörbe, de éppen a terjedelmes (81 pontos) indoklásuk bizonyította: távolról sem egyértelmű, hogy az SZNT kezdeményezése nem illeszthető az uniós jogba.
Izsák Balázs rámutatott: az SZNT által kidolgozott tervezet nem a kisebbségvédelem, hanem a kohéziós politika témakörében javasolt uniós jogalkotást. Sze­rinte ebben a szakaszban az Európai Bizottságnak nem kellett volna bonyolult jogértelmezési vitába bocsátkoznia a kezdeményezőkkel, hanem szabad utat kellett volna adnia arra, hogy összegyűjtsék a több mint egymillió támogató aláírást az unió legalább hét tagországából.
A luxembourgi Európai Bí­róság ítélethirdetési folyamata egyébként elég hosszas, a hivatalos iktatás után (az SZNT keresete esetében ez már megtörtént) legalább egy évnek kell eltelnie a döntés meghozataláig.