A hét vezető ipari hatalom (G7) elítélte Oroszország ukrajnai beavatkozását, és tudatta, hogy felfüggeszti a G8 országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket.
Így minden idők legdrágább olimpiájának helyszínén – ha más diplomáciai eszközök nem vezetnek eredményre – elmaradhat az egyébként is évek óta döcögő többoldalú gazdasági együttműködés. A Moszkvára nehezedő nyomást jelzi, hogy a G7-ek külügyminiszterei pénzügyi segítséget helyeztek kilátásba Ukrajnának, az USA pedig bejelentette, felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. Ukrajna két szék között a földre kerülhet.
Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vezetői, illetve az Európa Tanács és az Európai Bizottság elnöke együttesen elítélte, hogy Oroszország egyértelműen megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A vezető ipari hatalmak önmérsékletre és felelős magatartásra szólítják a válságban érintetteket. Közlik, hogy Oroszország krími lépései az ENSZ-alapokmányból eredő kötelezettségeken kívül megsértik azokat az elveket és értékeket, amelyek alapján a G7-ek, illetve a hét vezető ipari hatalmat és Oroszországot tömörítő G8-ak működnek. „Ennélfogva úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük a vezető ipari hatalmak Szocsiban rendezendő júniusi csúcsértekezletének előkészületeivel kapcsolatos tevékenységünket, amíg nem állnak elő olyan körülmények, amelyek közepette a G8-ak érdemi párbeszédet tudnának folytatni” – írták közleményükben.
A G7-ek közlik, hogy egységesek Ukrajna szuverenitásának és területi épségének támogatásában, egységesen támogatják a területi egység, a stabilitás, az „egészséges” politikai és gazdasági viszonyok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, illetve Ukrajna tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalappal.
Nem lesz csúcstalálkozó
Hétfőn a G7-ek pénzügyminiszterei közös közleményben jelentették be, hogy elkötelezettek az Ukrajnának nyújtandó „erős pénzügyi támogatásnak¨. A hetek pénzügyminiszterei szerint leginkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkalmas arra, hogy azonnali segítséget adjon Kijevnek, majd az IMF-fel kezdődő együttműködésbe bekapcsolódhatnak más intézmények és országok is. Üdvözölték, hogy az IMF szakértői már a héten Ukrajnába látogatnak, hiszen „az IMF támogatása döntő jelentőségű a további források felszabadításában”. A közlemény alapján, amennyiben sikeres az IMF és az új ukrán kormány együttműködése, a munkába bekapcsolódhat a Világbank, és csatlakozhatnak más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint az Európai Unió, és Kijev kétoldalú megállapodások révén is kaphat pénzügyi segítséget. A közös közleményben hangsúlyozták, hogy a pénzügyi segítségen túl „gyors technikai támogatást” kívánnak nyújtani a makrogazdasági, szabályozási és korrupcióellenes intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához.
Ezzel egy időben az Egyesült Államok közvetlenül is felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat.
Orosz külön utasság
A G8 története a hetvenes évek közepére nyúlik vissza. Az eredetileg hat tagból álló csoporthoz 1976-ban csatlakozott Kanada. Oroszország 1997-ben lett teljes jogú tagja a – hivatalos meghatározás szerint – „fejlett ipari demokráciákból” álló csoportnak. Felvételét Bill Clinton akkori amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő kezdeményezte, akik ezzel akarták honorálni az orosz elnök, Borisz Jelcin politikáját – különös tekintettel a gazdasági reformokra, és arra, hogy Oroszország nem támasztott nehézségeket a NATO keleti kiterjesztésével kapcsolatban. De már akkor felmerült, hogy Oroszország nem tekinthető „fejlett demokráciának”. Később jogos aggodalmakat keltett a G8 többi tagjában, hogy Putyin elnök rezsimje mindinkább diktatórikus jelleget ölt. Csecsenföldön lábbal tiporják az emberi jogokat, a kormány korlátozza a civil szervezetek működését, az elnök parancsára erőszakosan beavatkoznak a kialakult tulajdonviszonyokba, az olaj- és gázvezetékek fejlesztését, az energiaszállítást politikai zsarolás eszközéül használják. Egyszóval Oroszország nacionalista, sőt, imperialista politikát folytat.
Két szék között a pad alatt
Gazdasági szakértők szerint Ukrajna most két szék között a földre esett, hiszen az EU-hoz nem tartozik, Oroszországgal pedig konfliktusba keveredett. Az ukrán gazdaság alapvetően az oroszra épül: az ipar az orosz nyersanyagoktól függ, az országban felhasznált földgáz 60 százaléka Oroszországból érkezik, kedvezménnyel ugyan, de a megállapodást negyedévente felülvizsgálják (a Gazprom pénzügyi vezetője ezt már be is jelentette), a lényegesen drágább energiahordozó kifizetésére pedig Kijev már képtelen, miközben már most 1,55 milliárd dollárral tartozik a Gazpromnak. Ugyanakkor pénzügyileg is recseg az ország, az ukrán állampapírok besorolása a lehető legkedvezőtlenebb, a hat hónapos államkötvények kamata 50 százalékra ugrott, az országnak nincsenek pénzügyi tartalékai, EU- és IMF-támogatást csak nagyon komoly megszorítások mellett kaphatna, a költségvetés hiánya óriási, hiteles gazdasági adatok pedig egyszerűen nincsenek.
