A Hantz Péter egyetemi oktató kezdeményezésére tavaly alakult, és immár hat világrészen élő tagokat felölelő szaktestület elnöke Kiss István balavásári kürtőskalácssütő, alelnökei Egri Csa­ba (Ausztrália), Süle Ervin (Ma­gyarország) és Fábián Melinda (Marosvásárhely). A tanácsadó bizottság ügyvivője Hantz Péter, tagja többek között Pozsony Fe­renc akadémikus, egyetemi tanár, Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület képviselője, Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke.
A szaktestület tavaly decemberben nyújtotta be a minőségi besorolás elnyeréséhez szükséges iratcsomót a magyar Vidék­fej­lesztési Minisztériumhoz. A leírás rögzíti azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy a terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni. Meghatározza a kürtőskalács fajtáit, elkülönítve három típust: a klasszikus, a vásári és az újszerű változatot. A követelmények betartását vállalóknak minőségi bizonylatot és regisztrációs számot állít ki a testület. A szervezet célja, hogy minél több nyugat-európai rendezvényen jelen legyen a minőségi székely-magyar kürtőskalács, amelyet – az ebben illetékes magyar hivatal kivételével – az egész világ hungarikumként tart számon – közölte Albert Zoltán. Hozzátette, a kürtőskalács receptjének oltalom alá helyezése csak egy része a munkának, a nagy kihívás ezután kezdődik, mert a szabályozást be kell tartatni és jó hírt kell kovácsolni a márkának. A termék levédése nem azt jelenti, hogy ezzel valaki kizárólagosságot akar szerezni a piacon, hanem inkább a fogyasztóvédelmet szolgáló keretek lefektetéséről van szó.
A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület honlapja – kurtos.eu – számos hasznos információt tar­talmaz. Leírja többek között a kür­tőskalács történetét – Pozsony Ferenc, Hantz Péter és Füreder Balázs kutatásai alapján – és receptjét is. Megtudhatjuk, hogy még a távoli Új-Zélandon, Auszt­ráliában, Tajvanon vagy Peruban is vannak kürtőskalácssütők.