Franciaország és az Egyesült Államok újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben nem történik előrelépés az ukrán válság rendezésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetést, de az álláspontok nem közeledtek. Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak. A Krím félszigeten a helyzet továbbra is feszült, ukrán hírforrások szerint orosz katonák elfoglaltak tegnap reggel egy ukrán határőrposztot a Krímben, és egymás után építik ki az őrhelyeket a Perekopi-földszorosban.
Nem engedik be a megfigyelőket
Szombaton már nem is próbálkoztak egy újabb ellenőrzési pontnál bejutni a Krím félsziget belsejébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői – tájékoztatott a csoportot vezető Ács Gábor alezredes. Megerősítette, hogy figyelmeztető lövésekkel tartóztatták fel őket annál az átkelőpontnál, ahol korábban próbáltak átmenni. A fegyveresek nem rájuk, hanem gépjárművekre céloztak. Elmondta továbbá, hogy ezen a helyen már sokkal többen, és szóban agresszívebbek is voltak a fegyveresek, főleg az ukrán kísérőikkel szemben. Ács Gábor korábban kifejtette: az autonóm köztársaság határán az el nem ismert krími kormány ellenőrzési pontokat állított fel. Ezeket ismeretlen szervezethez tartozó, egyenruhás fegyveresek őrzik, minden járművet megállítanak, és a legtöbbet át is nézik. Az alezredes ismeretei szerint összesen öt szárazföldi, közúti bejutási lehetőség van a félsziget belsejébe. Csütörtökön kettő, majd pénteken és szombaton is egy-egy ilyen pontról visszafordították delegációjukat. A félsziget belsejébe való szombati, ismételten sikertelen bejutási kísérlet után a megfigyelők visszatérnek Herszonba, ahol megvitatják a további teendőket.
A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján. A 22 ország és az EBESZ válságkezelési osztályának képviselője által alkotott megfigyelési csoport vezetője Ács Gábor alezredes. – A 42 tagú kontingens – köztük két magyar főtiszt – feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat.
Merkel–Putyin tárgyalás
A Krími Autonóm Köztársaság vezetésének döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához a nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli – közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya tegnap adott ki tájékoztatót. Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott határozatot. Az orosz államfő arra is felhívta Angela Merkel és David Cameron figyelmét, hogy a jelenlegi kijevi hatalom semmilyen intézkedést nem tesz a „szélsőségesen nacionalista és radikális erőknek a fővárosban (Kijevben) és számos ukrajnai régióban tapasztalt tombolása ellen. A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint a történtek értékelésében meglévő különbségek ellenére az orosz államfő, a német kancellár és a brit kormányfő kifejtette, hogy mindannyian érdekeltek a feszültség továbbterjedésének megakadályozásában és a helyzet mielőbbi rendezésében. A Kreml sajtószolgálata továbbá tudatta, az orosz, a német és a brit állami vezetők megegyeztek abban, hogy szoros munkakapcsolatban maradnak, ebbe beleértve a külügyminiszteri szintű együttműködést.
Németország szerint ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal a tervezett népszavazás a Krím félsziget hovatartozásáról – jelentette ki a német kancellár az orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetés során. Angela Merkel a török kormányfővel és a kínai elnökkel is egyeztetett tegnap, törekvései a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung lap szerint arra irányulnak, hogy kialakuljon egy széles nemzetközi koalíció, amely az eddiginél erősebb nyomást gyakorol Moszkvára. A német kormány közleménye szerint Angela Merkel a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésben sajnálatát fejezte ki azért, hogy továbbra sem sikerült előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoporttal kapcsolatban. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy sürgősen érdemi eredményre kell jutni az összekötő csoport megalakításának ügyében.
Amerika nem ismeri el
Közben Tony Blinken amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó tegnap kijelentette: az Egyesült Államok nem fogja elismerni a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását, ha a régió lakosai így döntenének a jövő héten megrendezendő népszavazáson. A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy Oroszország fokozott nemzetközi nyomás alá kerül majd a krími népszavazás következtében. „Először: ha megtörténik a Krím annektálása, azaz egy olyan referendum, amely Ukrajnából Oroszországba helyezi át a Krímet, akkor azt nem fogjuk elismerni, és a világ nagy része sem” – hangoztatta Blinken. „Másodszor: a nyomás, amelyet eddig is gyakoroltunk (Moszkvára), a partnerekkel és a szövetségesekkel egyeztetve, növekedni fog” – fűzte hozzá. Emlékeztetett: az eddigi szankciók életbe léptetésekor az amerikai elnök és az Európai Unió is jelezte, hogy csak az első lépések történtek meg. „Nagyon rugalmas és nagyon kemény mechanizmust léptettünk életbe a nyomás és a szankciók fokozása érdekében” – fogalmazott. Korábban Barack Obama amerikai elnök is bejelentette, hogy a Krímben megtartandó referendum sérti a nemzetközi jogot és az ukrán alkotmányt. Washington a héten vízumtilalmat jelentett be a krími orosz intervenció felelőseivel szemben, és befagyasztotta az érintettek amerikai számláit. Az intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnökre nem terjednek ki.
