Legfeljebb politikai súlyt adhat az ügynek, hogy a beavatkozás mellett döntött a magyar kormány a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az Európai Bizottság döntése ellen indított perével kapcsolatban, de nem befolyásolhatja a döntést – jelentette Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A budapesti Külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy a bizottság 2013-ban formálisan elutasította az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címmel benyújtott európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva, hogy az nem olyan kezdeményezésre irányul, amellyel összefüggésben a bizottságnak hatásköre lenne jogalkotási javaslatot tenni. Az SZNT álláspontja ezzel ellentétes, ezért pert indított az Európai Bíróságnál. A kormány ebbe a perbe avatkozik be.
Lattmann Tamás kiemelte: nem jellemző, hogy egy tagállam beavatkozik az ilyen eljárásokba, a magyar kormány lépésével vélhetően azt akarja jelezni, hogy komoly ügyről van szó. Kifejtette: az a vita alapkérdése, hogy a bizottság foglalkozhat-e a petícióban megfogalmazott kérdéssel, és ez visszavezet ahhoz a dilemmához, hogy mi is valójában az Európai Unió. A polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályozás azt „a kényes egyensúlyt” veszi figyelembe, hogy az EU véletlenül se sérthesse a tagállamok szuverenitását. Az unió nem föderatív állam, a tagállamok szuverenitással bírnak, és ez azt jelenti, hogy azokat a hatásköröket érintően, amelyeket nem adtak át Brüsszelnek, az unió nem dönthet, nem alkothat jogot – magyarázta. A szakértő rámutatott: ezzel összefüggésben a bizottság csak azokat a polgári kezdeményezéseket veheti nyilvántartásba, amelyek a hatáskörébe tartozó kérdést érintenek. Ennek oka, hogy ne lehessen olyan polgári kezdeményezéssel fordulni a bizottsághoz, amely nem az unió jogkörébe tartozik, hogy „a tagállami szuverenitást unatkozó, politikailag aktív polgárok ne tudják kikerülni a bizottsághoz benyújtott polgári kezdeményezés eszközével” – mondta. A nemzetközi jogász közölte: a bizottság értelmezése alapján az SZNT beadványa alapvetően kisebbségpolitikai célzatú a regionális politikába illesztve. A kisebbségpolitika azonban önmagában nem uniós hatáskör, ezért a többi tagállam úgy érezheti, hogy ha a bizottság foglalkozna ezzel a beadvánnyal, akkor azzal megsértené a tagállami szuverenitást – vélekedett.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint az uniós tagállamok beavatkozhatnak az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő peres eljárásokba. A beavatkozás indoka leggyakrabban a hazai szabályozás, gyakorlat lehetséges érintettsége vagy a felmerült kérdés kiemelt jelentősége. A beavatkozó fél nem rendelkezik a peres feleket megillető jogosultságokkal. 2010 óta a magyar kormány 13 olyan peres eljárásba avatkozott be, amely valamely uniós intézmény, tagállam vagy magánszemély keresetére indult – tájékoztatott a tárca.
