Lovas bevonulás
Évek óta nem volt ekkora tömeg a céhes város főterén, ennyi román sajtós is rég járt Kézdivásárhelyen, több országos, magyarellenes tévéadó egyenes adásban közvetített. Magyarország miniszterelnök-helyettese második alkalommal ünnepelt együtt a kézdiszékiekkel, Semjén Zsolt lóháton vonult be a Gábor Áron térre Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Fejér László Ödön parlamenti képviselő társaságában. Idén is velünk ünnepeltek a mezőhegyesi, mezőkövesdi, paksi, nagyatádi, gyöngyösi, hatvani, szentendrei és terézvárosi testvértelepülések küldöttségei.
Az ünnepség 9 órakor a főtéri református templomban ökumenikus istentisztelettel és a Refomátus Kollégium tanulóinak műsorával kezdődött, majd a kegyhelyeken, szobroknál, emlékműveknél és sírhelyeknél folytatódott. A Gábor Áron téren a felvonulást 11 órakor a tanintézmények nyitották, majd a 15. székely határőr gyalogezred kézdivásárhelyi, gelencei és bélafalvi „katonái” mellett a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület csapata és a tápióbicskei tüzércsapat következett, hangulatosabbá és emlékezetesebbé téve a Gábor Áron Emlékév egyik nyitórendezvényét. Kádár László huszár őrnagy, a Szilaj Hagyományőrző Egyesület vezetője szintén felvonult. Ezután a felső-háromszéki települések seregszemléje következett. Legszebbek a torjai huszárok és a pompás méneken ülő székely ruhás torjai ifjak, illetve a nagyméretű magyar és székely zászlókat vivő kézdiszentléleki hagyományőrzők voltak.

Gábor Áron honfitársai
Déli harangszó után az ágyúöntő szobra előtt folytatódott a rendezvény, Bokor Tibor polgármester mondott elsőként beszédet. „Voltunk, vagyunk, leszünk! – hangzott el. – Így lehetne összefoglalni történetünket. Talán 166 év kellett ahhoz, hogy ma igazán fontosnak érezzük magunkat. Fontosnak, mert térségünk egy olyan hőst adott a székelynek, a magyarnak, a világnak, akit 200 évvel születésének, 165 évvel halálának évfordulóján országok magyarjai ünnepelnek. Talán sosem gondoltuk igazán át, mekkora értéke van annak, hogy Gábor Áron nemzedékének, őseinek honfitársai lehetünk. Az első dolog, ami Kézdivásárhelyről az ember eszébe jut, hogy itt öntötte ágyúit Gábor Áron, itt szedte áldozatait rézágyúja, és itt haltak meg bátor székelyek. Gábor Áron azt akarta, hogy elhiggyük: hazánk olyan lesz, amilyenné mi magunk azt képességeink szerint formáljuk. Maroknyi nemzetünk Európa népei között megbecsült helyet csak akkor tud kivívni, ha közös erővel, együtt cselekszünk biztos jövőnk érdekében. Nem csak nagy család, de erős közösség is a miénk, olyan erős, mint az, amely annak idején Gábor Áron mellé állt. Erős, mert sokat eltűr, ha kell, meghajol, de el nem törik soha. És ennek a nagy családnak van egy ha­gyományteremtő közösségi élménye, amit március 15-ének köszönhet: a magyar szabadság. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!”– mondotta a céhes város polgármestere.

Nem hagyjuk magunkat
Semjén Zsolt a székely-magyarság évszázadok során folytatott, Európa határainak megvédése kapcsán kifejtett küzdelmeiről beszélt, majd az önrendelkezés jogkörével kapcsolatos véleményét is megfogalmazta. Ugyanakkor köszönetet mondott a helyi hagyományőrzőknek, akiket meghívott az április 4-én a tápióbicskei csata évfordulójára szervezett monumentális seregszemlére. „A létszámában kis nép csak akkor maradhat meg, ha minden egyes magyarban él az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra. És ebben segít minket a korabeli ruha, az ünnep, a felvonulás, a zászlók, az egyenruhák, mert ez teszi megélhetővé őseink nagyszerű cselekedeteit. És ezért büszkeség, hogy magyarok lehetünk, és különösen így van ez ebben az esztendőben, hiszen a mai napon kezdődik a Gábor Áron Emlékév”– mondotta Semjén, aki a berecki ágyúöntő hős egyetlen előkerült eredeti ágyújának hányatott sorsáról és Nagyvarjasi Oláh Sándor főtéri szobrának Nagy­váradról való idehozataláról is beszélt.
A miniszterelnök-helyettes az önrendelkezésről is szólt: „Nem hagyjuk magunkat! Mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes, megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem. Amit másnak szabad, nekünk is szabad. Megjegyzem, hogy a magyarság soha nem kért, soha nem követelt olyant, amire ne lenne példa, ami ne lenne megvalósult valóság az EU-ban. Tehát amit mi mondunk, amit mi kérünk, az nem valamilyen székely sajátosság, valamilyen soha nem látott és soha nem hallott, túlzott követelés, hanem természetes, megszokott valóság az EU-ban” – jelentette ki a KDNP elnöke.

Üzenet román barátainknak
Semjén Zsolt „román barátainkhoz” szólva elmondta: megfontolásra ajánlja nekik, mivel nagyon sok román és romániai ember dolgozik Olaszországban, kérdezzék meg olasz barátaikat: gyengébb lett az ország attól, hogy Tirolban autonómia van, veszélybe került attól Olaszor­szág vagy egyetlen olasz is – akár Tirolban – rosszabbul járt attól, hogy ott autonómia van? Ha végignézünk az Európai Unióban, azt látjuk, hogy ott, ahol megvalósult az autonómia, mindenki jobban járt, az egész térség fejlődésnek indult, és ez a fejlődés mindenkinek hasznára vált, legyen többségi vagy a kisebbségi nemzet tagja. Ezért, amikor mi önrendelkezésről beszélünk, az nem irányul senki ellen, és amit mi kérünk, az természetes – hangsúlyozta Semjén, aki kérte a jelenlevőket, hogy aki magyar állampolgársággal is rendelkezik, menjen el szavazni. Beszédét ezekkel a szavakkal zárta: „Önök mindenben számíthatnak ránk, és mi is számítunk önökre. Isten áldja a Székelyföldet, Isten áldja Kézdivásárhelyt.”
Az ünnepségen fellépett a Tanulók Klubjának fúvószenekara, a sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola keretében működő helyi MiniSnaps gyermekegyüttes, az Ego Sum zenekar, Szalló Erzsébet népdalénekes, a Bod Péter Tanítóképző diákja és Bagoly Arabella szavaló, a kantai iskola nyolcadik osztályos tanulója. Ifj. Budai István, a Zúg Március szónokverseny idei győztese, a Nagy Mózes Elméleti Líceum kilencedik osztályos tanulója a város ifjúságának nevében osztotta meg gondolatait hallgatóságával. Az ünnepség végén Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta, majd Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkész mondott imát és osztott áldást, végül elhangzott a magyar és a székely himnusz. A március 15-ei központi megemlékezés koszorúzással ért véget. Este a Vigadóban a Háromszék Tánc­együttes gálaműsorával hivatalosan is kezdetét vette a Gábor Áron Emlékév.