Eljött a gyümölcsfák ültetésének ideje. Csemetét piacról, kertészetekből vásárolhatunk, és fontos figyelmet fordítanunk az ültetés folyamatára is, hiszen ez a termőnövény egész életére kihat. Éppen ezért a fa helyét gondosan készítsük elő, hiszen ez kihatással lesz a fa kezdeti, majd a későbbi növekedésére és fejlődésére, valamint a gyümölcstermésre. Az ültetésre szánt területet úgy kell előkészíteni, hogy a fa gyökereit kényelmesen szét tudja terjeszteni, hiszen ez a kulcsa a gyümölcstermő növény további életének.
Mit értünk a talaj előkészítésén? Kétféle módon történhet ez a munka: gödörásással (olcsóbb) vagy a teljes terület föllazításával (jobb). A két lehetőség közül mindig a helyi adottságoknak megfelelő döntést kell hozni. Kötött, rosszabb minőségű talajon érdemes nagyobb gödröt ásni. Az ültetőgödör szélességének növelésére kell inkább törekednünk, mint a mélyítésére. Jó minőségű talajban 60–70 cm mély és 100–120 cm széles gödör az optimális.
Általában elmondható, hogy az őszi ültetés a lombhullató fásszárú növények esetében előnyösebb a tavaszinál, azonban a kötött talajokon megnyitott gödröt nyitva lehet hagyni tavaszig, ez idő alatt a téli csapadék (eső, hólé) és a téli fagyok némileg lazítják, javítják az ültetésre váró földet. A talajtól idegen anyagoktól (kövek, törmelék stb.) tisztítsuk meg az ültetésre használt földet. Az ültetés laza, porhanyó földbe történjen.
A fa helyének kijelölése
A talaj előkészítése után következő feladat a gyümölcsfák helyének kijelölése.
A cél, hogy minél több fát tudjunk telepíteni a területre, és a fák elhelyezésének esztétikai élménye is örömöt okozzon. Ennek azonban határt szab a terület mérete és a fa élettérigénye. A helymeghatározás során figyelembe kell venni a kifejlett fa koronájának méretét és napfényigényét is.
A gyümölcsfák helye kijelölhető bizonyos mértani formák szerint, de elhelyezhetőek elszórtan is.
Ültetési módok
Hármas kötés: a területet egyenlő oldalú háromszögekre osztjuk, a gyümölcsfák a sarokpontokba kerülnek;
Négyes kötés: a területet négyzetekre osztjuk, a gyümölcsfák a sarokpontokba kerülnek;
Ötös kötés: ugyanaz, mint a négyes kötés, de a négy fa között középen az ötödik is helyet kap;
Váltakozó kötés: felosztása a hármas kötésre emlékeztet, azonban a háromszögek nem egyenlő oldalúak, hanem egyenlő szárúak.
A hármas és az ötös kötés látszik a legalkalmasabbnak, mert így helyezhető el a legtöbb fa a kertben.
Ültetés előtt célszerű tervet készíteni. A terv elkészítéséhez ismerni kell a terület adottságait (alak, talaj, talajvízszint, kitettség, széljárás, kívánt felhasználás, növényvédelem stb.), ez megkönnyíti a gyümölcsfák kiválasztását és a beszerzést is.
Ültetéskor gondot okozhat eldönteni, hogy szükséges trágyázni az ültetőgödröt vagy nem. A jónak minősített talajok alkalmasak lehetnek gyümölcsfa ültetésére trágyázás nélkül is, a kiélt sovány talajok azonban rászorulnak a tápanyag pótlására. Trágyázásra továbbá akkor van szüksége a fának, ha nem kielégítően fejlődik. A fa számára legalkalmasabb a kertben előállított komposztból egy kis talicskányit az ültetőgödörbe borítani. Megfelelő még az érett istállótrágya, melyet hasznos a gödör alján a földdel összekeverni.
A friss trágya az ültetéshez nem alkalmas. Az érett trágyánál is ügyelni kell, hogy a gyökerekre ne kerüljön. Könnyen száradó talajokon segítség a növény számára, ha tőzegporral, tőzegtörmelékkel, kókuszrosttal vagy gyökéritató alkalmazásával segítünk a gyökerek környezetében megtartani a vizet, ezáltal megóvni a száradástól.
A kipusztult idősebb fa helyébe vele azonos fajú fát ne ültessünk, mert ott az újonnan ültetett fa rosszul fog fejlődni. Amennyiben ez elkerülhetetlen, gondos talajcserét kell végezni, és máshonnan (a kert távolabbi részéről) kell hozni földet az ültetéshez.
Az ültetés
A megvásárolt gyümölcsfa még nem alkalmas az ültetésre. A faiskolából kiadott növények gyökere ugyanis a kiszedés során zúzódik, horzsolódik, sérül. Némelyek el is törhetnek, így újabb gyökér képzésére alkalmatlanok lesznek, ezért a sérüléseket el kell távolítani. Tehát nem az a cél, hogy alaposan megkurtítsuk a gyökeret, hanem az, hogy a sérült végeket eltávolítsuk, minél kisebb sebet ejtsünk, és egyenes vágást, metszlapot hozzunk létre, ami azután könnyen gyógyul. A hosszú, egészséges gyökereket kissé be kell kurtítani (kb. 1 cm).
Az így előkészített oltványok gyökerét célszerű agyag és víz sűrű keverékébe mártani. Ez a habarcs a gyökerekre tapadva megóvja azokat a kiszáradástól.
Az ültetésre legalkalmasabb a szélcsendes, borús idő. Fontos, hogy a gyökerek az ültetésig ne maradjanak fedetlenül, takarásról gondoskodni kell.
A szakszerű ültetés menete: akkora gödröt kell ásni, melyben a gyökér kényelmesen elfér. A gödörből kiásott földet (alsó és fölső szint) össze kell keverni, és az ültetés előtt 1–2 héttel vissza kell lapátolni a gödör aljába. Ez a föld az eltelt idő alatt kissé ülepszik. Ültetéskor csak annyi földet kell kivenni a gödörből, hogy a gyökerek kényelmesen elhelyezhetők legyenek benne. Az oltványt a gödör közepére állítjuk. Az ültetési mélységnél arra kell ügyelni, hogy a fa ne kerüljön mélyebbre annál, mint ahogy a faiskolában állt. A gyökérnyak (az oltványnak az a része, ami alatt a gyökér kezdődik, fölötte pedig a törzs) a földfelszínnel egy vonalba kerüljön. A helyes ültetésnél az oltványt ugyanolyan mélyre ültetjük, mint ahogyan a faiskolában állt.
A gödör betemetésénél vigyázzunk, hogy a gyökerek közé porhanyó föld kerüljön. Amennyiben gyökérgombát (mikorrhiza) használunk, tegyük a gyökerek közé, vagy úgy helyezzük a földbe, hogy a gyökerekkel érintkezzen. Az elültetett fa gyökere eredeti helyzetében álljon, ne kunkorodjon fölfelé. A betemetett gödör és betakart gyökerek földje legyen betaposva. A kora őszi és a tavaszi ültetés alkalmával két-három kanna vízzel be lehet iszapolni az oltványt, hogy a víz a gyökerekhez mossa a földet. Amikor a föld beitta a vizet, szükség szerint takarjuk a fa tövét földdel. Ilyenkor már taposni nem szabad, mert a gyökerek közelében lévő földből kiszorul a levegő, és a levegőtlen talajban a gyökerek nehezen fejlődnek. Azonban a fa tövének felkupacolása mind az őszi, mind pedig a tavaszi ültetés esetén hasznos, így óvhatjuk a gyökérzetet az esetleges fagyástól. A nyári felkupacolással a szárazság ellen védhetjük a fiatal oltványokat, főleg a könnyen száradó homoktalajokon. Az oltványokat az első évben, esetleg a második évben is – különösen száraz nyarakon – évente két-három alkalommal meg kell öntözni. Ültetés után számítani kell arra, hogy a gödör talaja süppedni kezd, ezzel egyidejűleg az oltvány is mélyebbre kerül.
(A Barnaesfiai.hu felhasználásával)
