A fa lábán többet ér, mint levágva. Az erdő hűs árnyat ad a forróságban, madarak, állatok, növények telepednek meg benne, tisztítja a levegőt, védi a patakokat a kiszáradástól, növeli a táj szépségét. Az erdők elpusztításával számolni kell mindennek az ellenkezőjével. Mit ér a pénz, ha elpusztított környezetben élünk, biztonságot jelentő tartalékok nélkül? Természetesen, ez nem kérdés annak, aki nem itt él, nem itt éli meg a pusztítás következményeit.
Köveinket elhordják, borvizeinket eladják, erdeinket levágják. Akkor mi marad nekünk? A megcsonkított tájkép, természeti kincseitől megfosztott föld, kiapadt tartalékok. Ha elkótyavetyéljük a vagyonunkat, semmi a földben, semmi a földön, akkor minek az autonómia? Milyen erőforrásokból gazdálkodunk?
A pénz világában nehéz a felelős gondolkodással és tervezhető jövővel érvelni. Mindenki azonnali hasznot akar, a következmények nem számítanak. A rétyi üzem nem egy befektető és néhány helyi cég, vállalat, ember ügye. A megrongált utakat mi fizetjük, függetlenül attól, hogy Rétyen, Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdialmáson élünk. A szennyezett levegőt mindannyian beszívjuk, függetlenül attól, hogy ki felelős érte, és ki nem. A rombolt tájkép látványa mindenkit egyformán érint, bennünket, itt élőket, folyamatosan kellemetlenül…
Szóval, igen, jogunk van beleszólni, sőt, beleszólnunk kell abba, ami az életünket érzékenyen érinti és befolyásolja. Annál is inkább, mert a tárgyalásokon senki sem képvisel bennünket, jóllehet ezért a felelősségért választottjaink fizetést kapnak.
A Kovászna Megyei Környezetvédelmi Hivatal 2013. december 5-i döntése értelmében, amelyet a november 29-i szakbizottsági konzultáció alapján hozott meg, a Rétyre tervezett fűrészüzem környezetvédelmi engedélyezését a gyár működésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálat nélkül bocsátották ki. A nyolc tagú véleményező szakbizottságban a megyei tanács hivatalát annak alelnöke (választott elöljáró) és két előadója képviselte. Következésképpen Kovászna Megye Tanácsának, azon belül választott elöljáróinak aktív szerepe volt abban, hogy a területrendezési tervnél a közösségi szempontokat (pl. növekvő járműforgalom okozta károk, az Óriáspince-tető, a Rétyi Nyír veszélyeztettetsége stb...), nem vették figyelembe. A fentiek értelmében a rétyi beruházás kontra közösségi érdekvédelem témakörben a közösség szempontjait senki nem képviselte.
2013. december 24-én Kovászna Megye Tanácsának elnöke aláírta az üzem építkezési engedélyét (a működési engedély még hátravan), megint mellőzve a közösséget, és mellőzve a befektetés következményeinek vizsgálatát. A 2001/215. számú Közigazgatási törvény 2. szakaszának értelmében a megyei tanács felel a megye vagyonának kezeléséért, a helyi tanácsok véleményezése alapján megállapítja a megye területszervezési és -rendezési terveit, és felel a megye területén található történelmi és építészeti műemlékekért, a parkokért, a közkertekért és a természeti rezervátumokért. 2008–ban Izland polgárai a pénzügyi monopóliumok okozta válsághelyzetben nemzetközi nyomás ellenére leváltották a közösségi érdekekkel szemben álló idegen érdekek kiszolgálóit, büntetőjogi eljárást indítottak a válság felelőseivel szemben, új alkotmányt írtak, az alkotmány megírásához 522, egyik politikai párthoz sem tartozó felnőtt közül kiválasztottak huszonötöt, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást. A közakaratnak érvényt szereztek. Mindezt áldozat nélkül, a demokrácia eszözeivel. A siker titka: a polgárok 93 százaléka nyilvánított ki egységes akaratot.
Fontos a civil felelősség. Gyermekeink jövőjéről van szó.
Civil Felelősség 2014 társadalmi csoport
(48)
