CSINTA ANGÉLA, Nagyajta. Február 13-án a sepsiszentgyörgyi ideggyógyászatra volt előre egyeztetett időpontunk a férjemmel. Be is jöttünk, de az illető orvos épp betegszabadságon volt, ezért az aznap dolgozó orvosnőhöz fordultunk. Ő előbb kézbe vette a papírjainkat, de aztán elutasított, hogy menjen mindenki ahhoz, akihez bejelentkezett.
Így hát hiába jöttünk be 50 kilométer távolságról, és hiába kértünk szabadnapot is a munkából. Nem tudom, miért nem lehet azt megoldani, hogy ilyen esetben telefonon értesítsék a betegeket, közöljék velük a helyzetet, esetleg ajánlják fel a vizsgálat újraütemezését. Ezek egyszerű dolgok, csak egy kis törődést, odafigyelést igényelnek.
FERENCZ BÉLA, Sepsiszentgyörgy. Az utóbbi időben nemzeti ünnepeink alkalmával történtek bokrétás kellemetlenségek, és megtörténhet, hogy a következőkben is bosszantani próbálnak bennünket. De tőlünk függ, miként közelítünk a dolgokhoz. Székely embernek székely furfanggal kellene vennie a dolgokat, s ha ilyent látunk, ne háborodjunk fel, ne bosszankodjunk, inkább fogjunk vele kezet, veregessük meg a vállát, dicsérjük meg, hogy mennyire megértő, szereti a magyarok ünnepét, szeret bennünket – akkor mindjárt nem fog olyan kihívóan viselkedni. A tüzet nem tűzzel oltják.
N. KÁNYÁDI MIHÁLY, Szentivánlaborfalva. Az idén is megemlékeztünk Szentivánlaborfalván az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. Az előző évekhez képest az emlékezők száma megkétszereződött. Úgy látszik, a nép hovatovább egyre jobban érzi és teszi magáévá a nagy történelmi esemény fontosságát. A székely szabadság napján – március 10-én – Marosvásárhelyen járt szentivániak részt vállaltak a március 15-i megemlékezésben is. Miként itt szokássá vált, minden évben valamelyik magyar történelmi egyház az emlékezés szervezője. Az idén a római-katolikus egyház szervezett színvonalas programot. Az esemény fő része a Gróf Majláth Gusztáv püspök nevét viselő közösségi házban zajlott számos résztvevő jelenlétében. Szavalatok hangzottak el, énekek csendültek fel, a dalárda fellépése után az egyházak lelkészei, valamint a közösség polgármestere is beszélt a nagy nap jelentőségéről. A lényeg az volt, hogy az igazi szabadság nem valósul meg magától, azt összefogva ki kell harcolni a Székelyföldön, amíg nem késő. Ezután a tömeg zászlók alatt vonult fel az unitárius templomkertben felállított ’48–’49-es kopjafához, ahol koszorúzás után a női énekkar, valamint a férfi dalárda énekelt ’48-as dalokat. A himnuszok eléneklésével ért véget a rendezvény.
Sz. B., Komolló. Nem csak a húszéveseké a világ – hangzott el március 8-án a színültig telt helybeli művelődési házban, ahol a helyi nőszövetség igen nagy sikerrel adta elő műsorát. Kortól függetlenül mindenki nevetett, tapsolt, jól érezte magát. Gyönyörű volt az asszonyokat köszöntő vers, a szentivánlaborfalvi férfidalárda meglepetés-fellépése, a végén pedig a virágözön, amelyet megérdemelten kaptak a nőszövetség tagjai. De jutott egy-egy szál minden nőnek a presbitériumtól is. A régi szép időket felelevenítő est kellemes emlék marad a jelenlevők szívében.
BOKOR ÁGNES, Kökös. Az Unitárius Nők Országos Szövetsége (UNOSZ) és az International Women’s Convocation (IWC) vezetőképzést tartott Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai Tanulmányi Központban, amelyen kolozsvári, tordai, tordaszentlászlói, tordaszentmihályi, sepsiszentgyörgyi, vargyasi, kökösi, sepsikőröspataki, székelyudvarhelyi, hódmezővásárhelyi, segesvári és marosvásárhelyi unitárius nők vettek részt. Háromszékről négyen voltunk, és olyan dolgokat tanultunk, amelyek a saját közösségeinkben hasznosíthatók: pénzügyi ismereteket, projektek és szervezeti, illetve háztartási költségvetés elkészítését, jövőkép-kialakítást, pályázatkészítést. Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja a családi háztartások működtetéséről, költségvetéséről, makro- és mikrogazdaságról tartott előadást, Szabó Árpád egyetemi tanár kifejtette: „a tanulás és változás egyik legnagyobb akadálya a kényelem és a megszokás.” Ferenczi Enikő lelkész és mentálhigiénés szakember a jó párkapcsolatról, a szülő-gyerek viszonyról, verbális és nonverbális kommunikációról, a teremtett világgal való kapcsolatról szólt. Andrási Erika pályázatíró szakember előadásában a pályázatokról beszélt, és gyakorlati tanácsokat adott. Tartalmas, ismeretgazdag képzésben volt részünk, amit mindenki közösségében, családjában kamatoztathat. Köszönjük a szervezőknek.
