2.Háromszéki asszonyaink és a szabadságharc

2014. március 22., szombat, Emlékezet

A szabadságharc egyik hősnőjének, a székelyek őrangyalának és védasszonyának nevezték Szotyori Nagy Tamásné Vajna Teréziát (1805–1884). Zágon szülötte volt. 1839-ben két fiával özvegyen maradt. Nagyobbik fia, János édesanyja ösztönzésére állt be a honvédek soraiba.

  • Nagy Tamásné
    Nagy Tamásné
  • Antos Józsefné
    Antos Józsefné
  • Haller Anna (a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből)
    Haller Anna (a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből)

Az anya hősiességével, bátorságával az orosz cári beavatkozó csapatok betörésekor tűnt fel. Lakásának pincéjében bújtatta és élelmezte a negyvennyolcas üldözötteket. Ezért a hírhedt Kovács kapitány elfogatta, és 1853-ban Nagyszebenben bebörtönöztette. Más­fél évi fogság után szabadult, betegen, elveszítve egyik szeme világát. Emlékére hosszú időn át csak a leszármazottak koszorúzhattak, a rendszerváltás után nyugvóhelyénél, a szotyori Nagy-kriptánál évente megemlékeznek róla, a helybeli óvoda felvette a nevét. Az épületet – az egykori Gidófalvi-udvarházat – emléktáblával jelölték meg. A kisborosnyói Nyíres Lo­kálpatrióta Kör emlékművet állított az ottani székely-magyar történelmi emlékparkban az édesanyáknak, jeles nagyasszonyoknak, amelyen ott látható Vajna Terézia neve is. Emlékét a Szotyorban élő Nagy család leszármazottai, Nagy Simon, testvéröccse, Nagy Tamás és családjuk őrzi.
Antos Józsefné Pávai Vajna Anna (1797–1864) gondos, jó anya, igazi székely asszony volt. Zágonban ringatták bölcsőjét. Tizen­hat évesen férjhez ment a rétyi Antos Józsefhez, nyolc gyerekkel áldotta meg a Fennvaló: József, Anna, István, János, Ferenc, László, Terézia és Károly. Egész életét családjának és gyermekei nevelésének szentelte. Negyvenhat évesen özvegyen maradt, de megbirkózott kiterjedt gazdaságának gondjaival is, melyet mindig virágzó állapotban tartott. Gyermekeit kitűnő, magyar szellemű nevelésben részesítette: János a szabadságharc alezredese volt, Ferenc honvéd őrnagy. A bánatból bőven jutott a hős anyának, mert Ferenc fiát várfogságra ítélték, József a verespataki aranybányában rejtőzött családjával, „midőn Zalatnán és Abrudbánya környékén a fellázadt oláhok több száz magyar családot, öreg embereket a legnagyobb kegyetlenséggel öltek meg” – írja a szabadságharc történetírója, Nagy Sándor. „Szegényeknek és szenvedőknek mindig jószívű nemtője volt” – emlékeztek rá Rétyen. Porai családi sírboltban nyugszanak. Fia, Antos Já­nos, a rétyi iskola névadója Nagyabonyban telepedett le, ott is pihennek porai.
Benkő Rafaelné dálnoki Lázár Rozália (1808–1896) életét Demeter Lajos foglalta össze az Acta Siculica 2008. évi kötetében. „Több nőtársával ő is szerepet vállal Há­romszék önvédelmében, később pedig főszerepet játszik a Váradi-féle összeesküvés szervezésében, a kapcsolatrendszer kialakításában. Zoltáni kúriájában rejtegeti Váradi Józsefet és hű társát, Bálint Áront. Az összeesküvés felgöngyölítésekor, 1853-ban Ko­vács kapitány Dálnokban tartóztatja le. Kézdivásárhelyen van fogságban, majd bűnrészességért 3 évre ítélik el. Több Vá­radi-ballada főszereplője. Szabadulása után legtöbbet testvére, Lázár Mihály dálnoki és aldobolyi birtokán tartózkodik. 1861-ben mint »honleány« a Rikán Belüli Honvéd Segélyező Egylet részére gyűjtést szervez Oltfej községeiben. Aldobolyban hunyt el, de hazaszállították Zoltánba, a családi sírba, férje mellé helyezték örök nyugalomra.”
Két olyan nagyasszonyról kell még emlékeznünk, akik a harcba induló és börtönben szenvedő férjük miatt aggódtak, reménykedve a győzelemben. Ők: első férje, gróf Kálnoky György halála után báró Szentkereszti Zsigmondné gróf Haller Anna (1816–1878) és Semsey Tamásné Imreh Honoráta.
Szentkereszti Zsigmond (1817–1891) huszárezredi százados, majd a szabadságharc honvéd hadnagya, nem féltve árkosi vagyonát, „az igazak mellé állott”, amiért „őt is halálra ítélték. Tekintélyes apósa, gróf Haller László közbenjárására a kivégzés helyett két évet töltött fogságban” – írta róla ükunokája, Jankovich-Bésán András. Feleségével az árkosi kastély udvarán álló katolikus kápolnában nyugszanak.
Semsey Tamás (1799–1900) Kossuth Lajos iskolatársa volt, és tüzérszázados a háromszéki önvédelmi harcok színterein. Málnáson gazdálkodott, majd felesége halála után Szabadkára távozott. Ott hunyt el 101 éves korában. Felesége a málnási református templom cintermében nyugszik.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 432
szavazógép
2014-03-22: História - :

Sombori Sándor: Gábor Áron (4)

A vizsgával nem volt semmi baj, ment minden, mint a karikacsapás. Másnap megjött az édesapja a szekérrel, s vitte haza, ahol már várta az édesanyja friss lepénnyel.
2014-03-22: Magazin - :

A kockásingesek tehetséggondozásának éve (11. Erdélyi Humorfesztivál)

Ebben az évben nemcsak Kolozsváron és Marosvásárhelyen, de Kézdivásárhelyen is lesz gálaműsora a XI. Erdélyi Humor­feszti­vál­nak, az április 10–13. között zajló rendezvényen az előző évek felfedezettjei mérhetik össze tudásukat – jelentették be csütörtökön Kolozsváron a fesztivál szervezői. Tavaly a két városban három rendezvény volt, amelyekre több mint kétezren voltak kíváncsiak.