Forró hangulatban zajlott kedden a Nagyborosnyó község tulajdonában lévő feldobolyi és cófalvi községi legelők bérbeadása. A cófalvi legelő árverésekor szabadultak el leginkább az indulatok: a vita odáig fajult, hogy az ülést vezető Lőrincz Kálmán alpolgármesternek be kellett zárnia az árverést.
Az odaítélést egy későbbi dátumra halasztották, az ülésen részt vevő cófalvi gazdák viszont azt ígérték, „segítenek” a licit megszervezésében, a falu minden állattartó gazdáját elhozzák a következő ülésre.
Feldobolyi panaszok
A borosnyói tanács márciusi ülésén döntött a legelők egy évre szóló bérbeadásáról – számolt be Lőrincz Kálmán. A versenytárgyalásra hektáronkénti 350 lejes induló összeget szabtak meg, azt is kikötötték, hogy ezekre a legelőkre csak tehéntartó gazdák pályázhatnak. Ez utóbbi kikötés ellen emelt hangot a feldobolyi Bartók István. A mozgássérült gazda hattagú családja fenntartásának egy részét a juhok utáni jövedelemből biztosítja, így diszkriminációnak tartotta, hogy nem vehet részt a versenytárgyaláson. Törvénytelennek ítélte a kiírást, és azt is, hogy nem hirdették meg hivatalosan a licitet, aminek következményeként végül csak egy gazda tett ajánlatot, aki épp a községháza alkalmazottja. Bacsó László tíz gazda nevében vett részt az árverésen, összesen 40 szarvasmarhát tartanak. Mivel nem volt vetélytársa, 350 lejes hektáronkénti bér ellenében elnyerte a feldobolyi, 14,6 hektár összterületű Bánya és Almafapuszta legelőt. Még a gyűlés idején kifizette az 5110 lejes bért, bemutatta a nyugtát. 400 lejes hektáronkénti bért ajánlott fel Lőrincz István, de ő csak az Almafapusztát akarta megszerezni. Mikor kiderült, hogy a két legelőrész csak egyben kiadó, visszavonta ajánlatát.
A feldobolyi közbirtokosság több mint száz hektár legelővel rendelkezik, de ezt nem túl nagy bér fejében öt évre használatba adták a nagyborosnyói református egyháznak. Ez egyértelműen előnytelen a közbirtokosságnak, hiszen a társas is felvehetné a támogatást – mondta már az összejövetelt megelőzően Damó Dezső, a közbirtokosság egykori vezetőségi tagja. Az egyház egy zágoni juhászt bízott meg az esztenaszervezéssel, így a legelőn nemcsak feldobolyi, hanem más falvakból összegyűjtött juhok is legelnek. A bács 15 lejt kér egy juh őrzéséért, de tőlük ötven lejt igényelt – mondta Bartók. Damónak más kifogása is volt: az esztenafelelős korábban fát vett a közbirtokosságtól, az árát késéssel törlesztette. A juhász ellen más vádakat is megfogalmaztak, többek között, hogy gátlástalanul lelegelteti a feldobolyiak kaszálóit.
A tegnapi licit után Damó elmondta: néhány nappal korábban átiratban jelezte a prefektúrán és a községházán az árverés várható eredményét, szerinte a licit előre eldöntött forgatókönyv szerint zajlott. Nem fogadhatja el a megjósolt eredményt, ezért megtámadja a döntést – hangoztatta. Bartók István testvére, Levente a licit után kijelentette: ha a tanács nem teremti meg a versenytárgyaláson való részvétel lehetőségét, juhaival kénytelen a mezőre vonulni. Ha ott sem hagyják nyugton, abból baj lehet – jegyezte meg.
Fellázadtak a cófalvi gazdák
Még a levegő is szikrázott, amikor a cófalvi húszhektáros legelő árverezése következett. A részt vevő közel húsz gazda elsősorban a kikiáltási árat tartotta túl magasnak. Lényegében a falu legelőjéről van szó, egy részét minden évben árvíz sújtja, ennek ellenére a községháza le akarja húzni a bőrt róluk – panaszolták emelt hangon. A falunak korábban nagyobb legelője is volt, de ezt a tulajdon-visszaszolgáltatások idején nem kapták vissza. A régi gond kapcsán többek között elhangzott: saját földjeinket hagytuk fel legelőnek, s azt másnak osztották ki. Megyünk, s visszavesszük a földeket, ami a falué volt! Dolgozni akarunk, élni saját földjeinken! Csúfolódnak Cófalvával, nem segítenek a megválasztottak – kiáltották. Azt is nyíltan elmondták: elégedetlenek a községháza tevékenységével, de az RMDSZ-t, az EMNP-t is ostorozták elégedetlenségük okán.
A bábeli zűrzavarban Lőrincz Kálmánnak nem volt más választása, döntéshozatal előtt be kellett zárnia az ülést. Jövő héten újabb összejövetelt tartanak, azt megelőzően egyeztetnek a cófalvi gazdákkal, majd a tanács hoz döntést az ügyben – mondta az alpolgármester.