Moszkvát aggasztja a NATO jelenléte
Az orosz védelmi minisztérium konzultációra hazarendelte főképviselőjét a NATO brüsszeli központjából, mivel az atlanti szervezet úgy döntött, hogy az ukrajnai események miatt felfüggesztenek minden gyakorlati, polgári és katonai együttműködést Oroszországgal.
Ezt az orosz tárca helyettes vezetője jelentette be tegnap Moszkvában. Anatolij Antonov hozzátette: bár nem Moszkva döntött úgy, hogy mesterségesen felfújja a problémát, nem látnak lehetőséget arra, hogy a NATO-val a szokásos módon folytassák az együttműködést. Antonov közölte, hogy a NATO lépései és a szervezet katonai erejének szerinte nem kiprovokált növelése Kelet-Európában, az orosz határok közvetlen közelében, nem járul hozzá a feszültség csökkenéséhez a régióban. l Az orosz külügyminiszter tegnapi nyilatkozata szerint sokkal inkább a NATO katonai jelenlétének az Ukrajnával szomszédos országokban tervezett növelése adhat okot aggodalomra, mint az ukrán határ közelében végrehajtott orosz hadgyakorlatok. Szergej Lavrov arra szólította fel a NATO-t, hogy adjon választ katonai egységeinek a kelet-európai országokba tervezett vezényléséről.
Medián: biztos a Fidesz győzelme
A választási kampány hajrájában nem a Fidesz újabb győzelme, hanem annak mértéke a kérdés a Medián szerint. A közvélemény-kutató legfrissebb, március 21. és 25. között felvett reprezentatív felmérése szerint a kormánypárt a teljes népesség 36 százalékának, ezen belül a választani tudó biztos szavazók 47 százalékának támogatását tudhatja maga mögött. A HVG számára készített, a lapban tegnap megjelent kutatás szerint a baloldali pártok közös listáját a népesség 18 százaléka, és a választani tudók 23 százaléka támogatja, míg a Jobbikot 15, illetve 21 százalék. Az LMP-t a választani tudók három százaléka támogatja. A felmérés elemzése szerint az LMP parlamentbe jutása viszont kevéssé látszik valószínűnek. A Medián szerint a választások közeledtével a szavazói aktivitás nagymértékben erősödött: az adatfelvétel idején a válaszadók 62 százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, vagyis többen, mint a 2006-os és a 2010-es választás előtt (56 és 59 százalék).