Az utóbbi hetekben, napokban több alkalommal is górcső alá vették a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Terv programját, tervezetét. Brassóban a központi, hetes számú régió szakembereinek bevonásával tárgyalták a fércmunkát – kevés haszonnal, az agrárminiszter jelenléte okán összesereglettek nem sok módosító javaslattal álltak elő.
Másként történt a pénteki sepsiszentgyörgyi vitafórumon. A hatékonyság érdekében szűk körben, húsz szakértő bevonásával tárgyalták a tervezet fejezeteit, ennek ellenére számos módosító javaslat született. Ezekről beszéltünk a megye agrárigazgatójával, Könczei Csabával.
– Elméletileg a vidékfejlesztési tervnek 2014. január elsején kellett volna életbe lépnie. Ennek ellenére most, áprilisban is csak a vázlat vitájánál tartunk…
– Valóban, hátrányban vagyunk, a hétéves ciklusból egy év veszteséggel kell számolnunk. Az idei évet átmenetinek nyilvánították, így érvényben maradt a 2007–2013-as vidékfejlesztési terv legtöbb előírása. Hátrányos vetülettel is számolni kell, így például az idén először területalapú támogatást igénylő gazdák nem kérhetik a hátrányos helyzetű hegyvidéknek járó támogatást, a környezetbarát gazdálkodással járó szubvenciókat sem. Az unió tagállamainak elvileg augusztusig kell elfogadniuk nemzeti vidékfejlesztési terveiket, addig még számos módosítást lehet eszközölni a jelenlegi elképzelésen. Ezt a tervezetet március közepén ismertették az uniós hatóságokkal. Általánosan fogalmazva: a terv a pályázati módszertant és a 2-es tengelyen odaítélhető területalapú támogatásokat szabályozza. Fontos tudni, hogy az állattenyésztési kifizetések nem tartoznak a vidékfejlesztési terv hatáskörébe, ezeket kiegészítő nemzeti támogatásokként tartják számon.
– Miként határozza meg a terv a vidék fogalmát?
– Sajnos, hiányzik a vidéki térség pontos meghatározása, így nem vehetnek részt a kiírásokon a városokhoz tartozó falvak. Javasoljuk, foglalják a tervbe a NUTS 4-et (NUTS: Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques – Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája – szerk. megj.), ezzel gyakorlatilag a LEADER-társulások mikrorégiós szinten kapnának pályázati lehetőséget.
– Változik-e a hátrányos helyzetű vidékek besorolása?
– Nem, a besorolás megmarad közigazgatási egység szinten. Kérdéses, hogy a természeti adottságok miatti hátrányok megítélése során megyénkben kapnak-e hátrányos helyzetű besorolást újabb települések is. A klíma-, talaj- és területi adottságokat nyolc kritérium szerint pontozzák. Háromszéken a hideg, a kedvezőtlen talajszerkezet, a talajvíz szintje okán lehetne hátrányos helyzetűvé nyilvánítani újabb településeket. Az is kérdés még, hogy ezt a fajta hátrányt milyen támogatásokkal kívánják kiegyenlíteni.
– A terv 1-es tengelye a mezőgazdasági termékek feldolgozására és marketingjére is kitér.
– Igen, a tervezet szerint egyénileg legtöbb egymillió euró pályázható erre a célra, termelői csoportok, szövetkezetek esetében maximum másfél millió. Azt javasoljuk, hogy az egyéni pályázók számára 500 ezer euróban állapítsák meg a felső határt, és növeljék ezt a szövetkezetek, termelői csoportok esetében. Hiszen csak utóbbiak képesek létrehozni a piacra jutáshoz szükséges termelési-feldolgozási-értékesítési láncot.
– Számíthatnak-e támogatásra az öntözővíz-felhasználók?
– Az 1-es tengely harmadik alpontja szabályozza ezt. A tervezet szerint csak a meglévő öntözőrendszerek felújítására lehet pályázni. Így kimaradnak azok a szervezetek, amelyek új, mikrorégiós szintű öntözőrendszereket létesítenének.
– Mire számíthatnak a fiatal gazdák?
– Az eddig 121-es intézkedés néven ismert támogatáshoz hasonlóan pályázhatnak majd a fiatal gazdák, de vannak változások. A tervezet szerint a pályázó, legtöbb 40 éves gazda nem rendelkezhet munkahellyel állandó lakhelyén kívüli településen. Javasoljuk, az SO (standard output – magyarán: a farmról egy év alatt eladott termékek összértéke euróban) alapján megállapított pontrendszerben csak egy bizonyos szinten felül legyen érvényes ez a kikötés. A 12–40 ezer közötti SO-val rendelkező gazdaság nem képes fenntartani a családot, itt valakinek más munkahelyen is kell dolgoznia. Továbbá javasoljuk, hogy a 12 ezer SO-s gazdaság 30 ezer euróra pályázhasson, ezen felül a pontszám szerint növekedjék a pályázható összeg, egészen 50 ezer euróig, aminek 50 ezer SO-nak kell megfelelnie. Aggályra ad okot, hogy a tervezetben nem szabták meg pontosan, mit is jelent az a feltétel, hogy „a fiatal gazda rendelkezzék farmmal”. Pontosan meg kell határozni, hogy ez csak a magántulajdont fedi, vagy lehet szó bérelt, koncesszionált, használatba adott farmról is – ezt a kisgazdaságok támogatása terén is pontosítani kell. Továbbá javasoljuk, hogy – mint más uniós országokban – az SO-pont értékét a mezőgazdasági potenciál függvényében minimum, átlagos vagy magas kategóriában határozzák meg.
– A tervezetben tízezer kisgazdaság támogatására különítettek el keretet. Ez mire elég?
– A keret 150 millió eurót tesz ki, farmonként 15 ezer euró lesz igényelhető. Ez viszont nem elégséges, több pénzre lenne szükség. Ráadásul olyan farmok pályázhatnak, melyeknek kétéves APIA-s bejegyzési „múltjuk” van. Javasoljuk, ha tulajdonosváltás történik – aminek egyenes következménye az új bejegyzés –, de a farmot nem osztják fel több kisebb egységre, az APIA-s bejegyzés múlt legyen továbbvihető.
– Az ismeretek és információk átadásának támogatására is vannak intézkedések a tervezetben. Hogyan ítélik meg ezeket?
– Itt is javasoltunk módosítást: azt kérjük, tegyék lehetővé szakmai egyesületek számára is, hogy kiállítóközpontok, árverési csarnokok építésének támogatására pályázzanak.
– Hogyan látja, javaslataikat figyelembe veszik a törvényhozók?
– A pénteki találkozón szenátorok, az agrártárca államtitkára is részt vett. Mi is elküldjük a szakminisztériumnak javaslatainkat, az államtitkár is közvetíti. A szenátorok a parlament agrárbizottságaiba juttatják el észrevételeinket. Mindenképpen, ahhoz, hogy az elkövetkező években jó, gazdabarát vidékfejlesztési tervünk legyen, politikai akarat is kell, nem elég a szakemberek véleményezése.
