Valószínű, a nagyborosnyói Bartha Károly-iskolában tanuló végzős nyolcadikosok közül senki sem jut be idén elméleti líceumba. „Ez egy ilyen nemzedék, aki tovább akar tanulni, annak a szakiskolákat ajánlom” – mondta el érdeklődésünkre Nagy Csongor igazgató. Az elemisták még igyekeznek, de a gimnazisták egyre inkább elhanyagolják a tanulást. A próbavizsga eredménye silány, hiába a különórák, ha nem tanulnak a gyerekek – értékelte.
Nagy gond, hogy a nagyborosnyói iskolából továbbjutó tanulók hamar felhagynak tanulmányaikkal. Tavaly hárman jutottak be elméleti líceumba, ketten a Mikes Kelemenbe, egy a Mikóba. Négyen szakiskolában kezdték meg tanulmányaikat. Az elméleti líceumba iratkozottak közül jelenleg csupán egy lécfalvi fiú jár még iskolába, a másik két lányt szüleik nem engedik. Korábbi években arra is volt példa, hogy a Bartha Károly-iskolában végzett gyermek bejutott egyetemre ösztöndíjjal, egy év után mégis otthagyta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi társadalomtudományi karát – elevenítette fel az igazgató.
A probléma nemcsak a romákat érinti, sok magyar családban is észlelhető. Jellemző, hogy a borosnyói gyerekek a nyolc osztály elvégzése után otthagyják az iskolát – nyilatkozta Kocsis Dénes „Dinkó”, a roma közösség mediátora. Legtöbbször a pénz reményében hagyják abba tanulmányaikat, Magyarországot választják, ahonnan más országokba mennek megélhetést keresni. Sok esetben viszont a gyermekek kényszerből követik szüleiket, a külföldön munkát vállalóknak ugyanis nincs, akire hagyniuk óvodás, kisiskolás gyermekeiket – magyarázta. Az is gond, hogy a tanulást nem tartják nagyra Nagyborosnyón. „Dinkó” két fia például elvégezte a líceumot, de ez a helybeliek szemében nem sokat ér. Mit értek vele? Ugyanúgy árulják a pityókát, mint mi – így társaik.
