Az ukrán parlamentben Petro Szi­mo­nyenko bírálta az új kijevi vezetés tevékenységét, amely szerinte az ország destabilizálódásához vezetett. Kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulásokat nem az országhatáron kívülről gerjesztették – mint ahogy azt a mostani kormány állítja –, hanem helyi lakosok kezdeményezték. Felszólalása közben két képviselő a nacionalista Szabadság (Szvoboda) frakciójából a szónoki emelvényhez lépett, és erővel ellökdösték onnan a kommunista párti honatyát. Ezután az emelvényhez szaladtak különböző frakciók tagjai, akik között verekedés tört ki. Az ellenzékbe szorult Régiók Pártja és a kommunisták a Fasiszták! szót skandálták az ökölharc közben, súlyosabb sérülésről nem érkezett hír. Ez volt az első ütésváltás az egyébként korábban gyakran verekedő ukrán képviselők között azóta, hogy február 22-én a parlament eltávolította tisztségéből Viktor Janukovics államfőt.
José Manuel Barroso egy német lapnak adott interjúban kiemelte, hogy Kijev nem kap egyhamar tagságot az Európai Unióban, és a közösség sem készült fel arra, hogy tagjai közé fogadjon egy olyan országot, mint Ukrajna. Ugyanakkor az EU a társulási szerződés révén megnyitott egy sor kapcsolódási pontot. A szerződés politikai részét már aláírták, és az EU egyoldalú vámkönnyítésben részesít ukrán termékeket, valamint 11 milliárd euró értékű támogatást ajánlott, mindez pedig jelentősen hozzájárulhat Ukrajna stabilitásához és az életszínvonal emeléséhez – tette hozzá az EB elnöke.
Oroszország „felforgató tevékenysége” váltotta ki Ukrajna egyes keleti és déli városaiban a helyzet kiéleződését, a provokációkat olyan csoportok hajtják végre, amelyeket az orosz titkosszolgálatok irányítanak – jelentette ki az ukrán külügyminisztérium tegnapi közleményében. Kijev dokumentumban követelte Moszkvától, hogy mihamarabb hagyjon fel az ukrán belügyekbe való beavatkozással, és teljesítse a konfliktus rendezésére tett nyilvános ígéreteit. A konfliktus rendezéséhez Kijev szerint alapvetően szükséges, hogy Oroszország mondjon le hódító terveiről, amelyek egyenes veszélyt jelentenek valamennyi szomszédos államra, a nemzetközi békére és biztonságra, továbbá vonják vissza az orosz csapatokat Ukrajna határaitól és a Krím félszigetről. Az utóbbi napokban Ukrajna keleti részén, Donyeckben, Luhanszkban és Har­kivban felerősödtek az oroszbarát szakadár megmozdulások, amelyeken a tüntetők csoportjai hivatali épületeket foglaltak el. Helyszíni jelentések szerint a megyék Ukrajnától való elszakadását követelő helyi tüntetéseken legfeljebb néhány ezren vettek eddig részt a fél és másfél millió közötti lakosú városokban.
Óva intette Oroszországot tegnap Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár attól, hogy katonai beavatkozást hajtson végre Kelet-Ukrajnában. Rasmussen szerint egy ilyen beavatkozás „történelmi hibával” érne fel, és „súlyos következményekkel” járna. „Felszólítom Oroszországot, ne játsszon a feszültség élezésére Ukrajna keleti részén” – fogalmazott az észak-atlanti szövetség főtitkára párizsi sajtótájékoztatóján. „Orosz­ország törvénytelen agressziója Ukrajna ellen a legjelentősebb próbatétel egy generáció óta Európa biztonságára” – mondta a NATO-főtitkár a Krím félsziget orosz bekebelezésére utalva.
Az amerikai és az orosz külügyminiszter a jövő héten Európában találkozik az ukrajnai válsággal kapcsolatban – jelentette be tegnapi szenátusi meghallgatásán John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője. Kerry szerint orosz ügynökök és különleges egységek szítják az elszakadást célzó feszültséget Kelet-Ukrajnában, ami akár egy, a krímihez hasonló orosz katonai beavatkozáshoz alapul szolgáló ürügy előkészítése is lehet. „Oroszország nyilvánvaló és félreérthetetlen szerepe a destabilizációban és a kelet-ukrajnai szeparatista tevékenységben több mint nyugtalanító” – mondta. „Senkit ne tévesszen meg az, ami potenciálisan egy ugyanolyan kitalált ürügy lehet egy olyan katonai beavatkozáshoz, mint amilyet a Krím félszigeten láttunk. Világos, hogy orosz különleges egységek és ügynökök állnak katalizátorként az elmúlt 24 óra káosza mögött” – tette hozzá.