Kisebbségügyi EU-biztosi funkció létrehozását tartják szükségesnek az európai szocialisták – derült ki Hannes Swobodának, az Európai Parlament (EP) szocialista frakcióvezetőjének a nemzetközi roma nap alkalmából tegnap Brüsszelben kiadott nyilatkozatából.
Az osztrák szociáldemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 60 millió európai polgár tartozik valamilyen etnikai, kulturális vagy vallási kisebbséghez. Köztük mintegy tízmillióan romák. Az EP szocialista frakciója úgy véli, hogy a kisebbségek befogadását, illetve a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést célzó, hatékony cselekvés érdekében külön kisebbségügyi EU-biztosi portfóliót kellene teremteni.
A nemzetközi roma nap alkalmából Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke és Járóka Lívia néppárti EP-képviselő – az EP egyetlen roma tagja – közös nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra: a 2011-es magyar EU-elnökség alatt elfogadott romaügyi uniós keretstratégia felvázolja ugyan a társadalmi befogadás szükséges feltételeit, ám a megvalósítás ma még felettébb hiányos. Daul szerint ma az egyik legfontosabb cél az, hogy a fejlődés során Európa ne hagyja leszakadni a legsérülékenyebb, leghátrányosabb helyzetű polgárait. Járóka a nyilatkozatban leszögezte: az uniós keretstratégiát konkrét tartalommal megtöltő tagállami romaintegrációs stratégiákat az eddiginél közelebb kell vinni a valósághoz, eredményességi mutatókat kell kidolgozni, számszerűsített célokat kell megfogalmazni, és kellő mennyiségű pénzt kell szánni a vállalt kötelezettségek teljesítésére.
Bírál az Amnesty International
Élesen bírálta az Európai Unió központi szerveit és tagállamait az április 8-i roma világnap alkalmából az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet, amelynek most kiadott jelentése szerint az európai kormányok nemcsak képtelenek megakadályozni a romák elleni diszkriminációt és rasszista támadásokat, de néhány esetben még fűtik is az előítéleteket. „Az elmúlt években jelentősen nőtt Európában a romák elleni erőszakos cselekmények száma” – mutatott rá John Dalhuisen, az AI európai és közép-ázsiai programigazgatója közleményében. Mint fogalmazott, „európai vezetők túl gyakran járultak hozzá olyan előítéletek kialakulásához, amelyek a romaellenes erőszakot erősítik azzal, hogy antiszociálisnak és nemkívánatosnak állítják be a romákat. Mindeközben a hatóságok általánosságban elítélik a legszembetűnőbb romaellenes erőszakot, de vonakodnak attól, hogy elismerjék valós mértékét, és sokszor lassítják az ellene folytatott harcot”.
Budapesti megemlékezés
Megemlékezést tartottak a józsefvárosi Muzsikus cigányok parkjában tegnap, a roma világnapon. Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára ünnepi beszédében azt mondta, hogy azok a világhírű cigány zenészek, akiknek emléket állít a park, olyan példát adnak, amelyet követni kell. Kovács hangsúlyozta: a magyar felzárkózási stratégiával, az európai roma stratégiával Magyarország olyan lépést tett, amellyel húsz évvel a rendszerváltoztatás után megpróbálta megteremteni, hogy a roma példaképek ne csak a zenében, hanem az élet minden területén megjelenjenek. Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere kijelentette: történelmi felelősség felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a romáké „nem egy idegen” kultúra, hanem a magyar kultúra szerves része. „A roma kultúra mindannyiunk közös öröksége, ekképpen mindannyiunk közös felelőssége, hogy ápoljuk” – fogalmazott. Kocsis azt mondta, hittel és büszkén valljuk, hogy a világhíres, Magyarország hírnevét öregbítő, ismert és egyedülállóan tehetséges roma zenészek legtöbbje józsefvárosi kötődésű.
Csak együtt, közösen lehet sikeresen hazát és jövőt építeni, ez ma a legfontosabb üzenet a cigányság és Magyarország minden polgára számára – írta Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnöke a roma világnapon közleményében. „Nincs szükség önámításra, megosztásra, félrevezetésre, újabb árkok és szakadékok építésére, szélesítésére. Nem felelősöket és bűnbakokat kell keresni, másokat okolni esetleges kudarcokért, sikertelenségekért, hanem önvizsgálatot tartva emelt fővel nézni a közös jövő felé” – fogalmazott Makai. Mint írta, a polgárosodás az egyetlen út ahhoz, hogy „emberként és büszke állampolgárként tudjunk élni Európában, hogy kiutat mutassunk és találjunk a gettóvá züllő falvakból, településrészekből”.
