Köntés Ernő és felesége, Szidónia alig néhány hónap alatt nyitotta meg kávészakboltját, mely egyfajta szalon is: a kávékultúrát kedvelők találkozóhelye lehet. Ráadásul mindez – a baróti Tortoma céggel együttműködve – egy térben könyvesbolttal is kiegészül. Hogy honnan származik az ötlet, a bátorság, na meg milyen sikerrel kecsegtethet egy ilyen vállalkozás, ezekről Köntés Ernővel beszélgettünk.

Véletlen történések
– Nem én találtam meg a témát, hanem a lehetőség talált meg engem. Azt is mondhatnám, hogy véletlen történések sokasága vezetett ide, alig néhány hónap alatt. Először is rettenetesen zavart, hogy a sarkon bezárt a könyvesbolt. Én emlékszem még gyermekkorom kirakataira, azokra a játékokra, melyeket vagy megkaptál karácsonyra, vagy csak vágytál rájuk. Idén év elején elmentem Jászvárosba élelmiszer-biztonságból mes­terizni. Lehet, sokan nem tudják, állattenyésztő mérnöki diplomám van, tulajdonképpen nem akartam hasznosítani a diplomát közvetlenül, de a volt kollégáim, tanáraim szóltak, hogy van most lehetőség levelezőin mesterizni. Itt ismét találkoztam egy volt tanárommal, aki az egyetem legszigorúbb embere volt, rendkívüli fegyelmet követelt mindenkitől. De ő volt az, aki olyan szakmai látogatásokat is szervezett, ahol gyakorlati tapasztalatot is lehetett szerezni. Többek között egy ilyen kávéboltba is elment a csoportom, de én akkor nem tudtam jelen lenni. Ezt bepótolandó egy másik alkalommal egyedül mentem el, és szerencsémre épp ott volt a Leonard Caffe hazai igazgatója, Marian Ionescu. A dolog tetszett, de sem én, sem Szidónia nem akartunk egy újabb vállalkozásba belevágni. Ez január végén, február elején történt, s rá néhány hétre egyéb ügyek miatt feleségemmel elmentünk Jászvárosba meginni egy kávét...
– Egy kávé, s  már be is indul a szekér?
– Még nem, és persze nem a kávé volt a lényeg, bár hazafelé nem jött, hogy megálljunk enni, mert még Romanban is éreztük a kávé ízét, ott mélyen, az ízlelőbimbóknál.  De az érdeklődésünk nem maradt visszhang nélkül, egy kis időre rá felhívtak, hogy nézzük meg a bukaresti műhelyt, ahol pergelik a zöld kávét. Ez olyan hely, ahol egyszerre egy zsák zöld kávét tudnak pirítani. Még akkor sem gondoltunk semmi konkrétumra, bár – a Csíki utca elején lévő ingatlan hasznosítása is soron volt, leginkább bérbe akartuk adni – én régóta gondolkodom egy könyves-kávés kombinációban. Sok ilyen példa van itthon és Magyarországon is. De a könyvkereskedésbe nem mertünk egymagunk belevágni, az egy külön világ.

Ismeretlen régi ismerősök
– Bukarestben a hálózat tulajdonosával, Mihai Florescuval találkoztunk, s úgy ültünk le beszélgetni, mintha régóta ismernénk egymást. Pedig akkor láttuk egymást először. Neki azért is lehetett szimpatikus a dolog, mert egyetem után jogászként ide helyezték, a műanyaggyárba, s még közös ismerős is akadt. De konkrét üzletről szó nem került. Hamarosan, úgy tavasz elején újabb szerencsés találkozás történt, ezúttal a bérbe adandó felület kapcsán hívott fel Demeter László, akit addig nem ismertem, hogy érdekli a felület, könyvesboltot akar nyitni. Kiderült, hogy alig húsz méterre egymástól vagyunk a Mikó sarkán, azonnal találkoztunk. Ott helyben tíz perc alatt a lényeget megbeszéltük. A két dolog, a kávé és a könyv milyen jól kiegészíti egymást, ennek együtt működnie kell. És ezt már a minapi megnyitó kapcsán tapasztaltuk.

Hálózat
– Hogyan működik ez a hálózat, miért különleges a kávébolt?
– Mihai Florescu olasz felesége révén került be egy olyan családba, amely több mint száz éve kávéforgalmazással, illetve kávépörkölő gépek gyártásával foglalkozik Olaszországban. Így neki nagyon kiterjedt logisztikai hálózat állt rendelkezésére, ezt hozta ide a kilencvenes években, teremtett márkát, és immár mintegy 30 helyen forgalmazzák a friss kávéféléket. Zöld kávét hoznak be Olaszországból, miután a kávé­tőzsdén az egész világból vásárolják, Bukarestben pergelik, vákuumos alufólia csomagolásba kerül, és így szállítják hozzánk. A rendszer alapja, hogy a kávét a pergeléstől számított két hónapon belül el kell adni. Ezért a nagyobb megrendelések kéthetente érkeznek hozzánk, azt a fajtát, típust, mely nem fogy el ezalatt, elviszik oda, ahol nagyobb a kereslet, még kéthetes időszakra. Ha ott sem fogyott el, még egy hónapig nagyobb mennyiségben vendéglőknek, úgynevezett ipari fogyasztásra standard keverékben hasznosítják. Folyamatosan figyelik a piacot, csak annyit pergelnek, ami ez alatt az időszak alatt el is fogy.
– Milyen kategóriák vannak?
– Háromféle – ha úgy tetszik – minőségi kategória van: a topkategóriák pergelés és válogatás után természetesen kizárólag szemes kávé formájában kerülnek az üzletekbe, az úgynevezett A és B kategóriájút vendéglátóegységekben, csomagolva szállítják, az egy hónapos határidő után pedig úgynevezett vendingkeveréket készítenek, kifejezetten rendezvényekre, nagyobb használatra. Mi az első kettőben vagyunk érdekeltek.
– Hányféle alapkávé van, mi szerint készülnek a keverékek?
– Mintegy harmincféle alapkávé van, ebből rengeteg keverék előállítható az ügyfél kérésére. Rendelésre speciális keverékeket tudunk előállítani, egy nagyobb ügyfélnek, például egy vendéglősnek, hogy azt az ízt csak abban a kávézóban lehet majd megtalálni. De ez házi használatra is igaz, az arabicák alacsonyabb koffeintartalmúak, a robusták erősebbek, savasabbak...
Kávékultúra hazai módra
– Ez már a vásárlói igény függvénye. Mennyire rendelkezünk a kávé fogyasztásának kultúrájával, milyen igény van erre?
– Sok tapasztalatunk nincs még, hiszen egy hete nyitottunk, de máris kirajzolódott, hogy alapvetően két kategória létezik. Van, aki nagyon céltudatos, ismeri a kávékat, és eszerint kéri a keveréket, mások a standard, az üzleti keverékek ízvilágát keresik. De olyanokkal is találkoztunk, akik emlékeznek még a régi időkre, jönnek, hogy elővettem nagymamám régi kávépirítóját, és kérek zöld kávét, amiből szintén háromfélét lehet kapni nálunk. Nem igaz, hogy nálunk nincs kávé­kultúra, az viszont igaz, hogy más Óromániában, ahol a török uralom hosszabb volt, mint itt, hozzánk ez inkább nyugatról érkezett. De a legfontosabb, hogy minél frissebben és megfelelő méretre őrölt kávét igyunk, mert akkor az oxidációs folyamat még nem indul el, a csersavak, melyek a fogyasztás után maró, keserű ízekért felelősek, nem tudnak kifejlődni.
– Milyen üzleti sikerre számítasz, mi lehet a siker ebben az üzletben?
– Azt szeretném, ha ez a tevékenység eltartaná saját magát, a kávé és könyv együttese kiegészítené egymást. Persze a profit is fontos, de ha ez a bemutatóüzlet, a kis kávézó, na meg a könyvesbolt fenntartja saját magát, akkor én már elégedett leszek.