Az európai parlamenti választásokon alacsony szokott lenni a részvétel. Persze, megvan a véleményünk róluk, de tény, ami tény, és igaz, ami igaz, nagyon sok minden nem valósult volna meg az uniós pénzek nélkül, és a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyében is elég jó médiaagora az EU.
Anyaországnak is jó tehát a dolog – a hülyeségeikkel elbánunk ezután is, mint eddig is valahogy –, de még inkább lehetőség például az erdélyi (de akármelyik történelmi magyar területen élő) magyarok számára is, hiszen a többségi nemzetek alacsony részvétele mellett jó voksolási „megjelenéssel” arányosan magasabb magyar eredmény születhet.
De nézzük, mit is nyert és nyerhet például Magyarország az EU-val? Tartósan alacsony inflációt, mely most is meglepte az elemzőket, mert még mindig a vártnál kisebb. Legnagyobb mértékben az energia ára csökkent egy év alatt, de visszaesett a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek ára, és az inflációs adatokban még nem érzékelhető az április 1-jén életbe lépett gázárcsökkentés hatása. Az alacsony infláció különösen jó a nyugdíjasok számára. Győr-Moson-Sopron megyében három százalék alá csökkent a munkanélküliség! Ez egészen rendkívüli.
A májusban megalakuló új kormány célja, hogy a foglalkoztatottak számát tartósan négymillió fölött tartsa, a munkanélküliséget pedig 3–4 százalék köré szorítsa vissza. Magyarország már talpra állt, és elindulhat egy masszív és tartós növekedés útján. A magyar vállalkozások előtt számos új lehetőség nyílik meg még ebben az évben, hamarosan elindul az új fejlesztési források lekötése, és tovább szeretnék növelni a hazai vállalkozások versenyképességét. S ha a magyar cégek prosperálnak, akkor jócskán élvezhetik ennek hasznát a határon túli nemzettársaink is, hiszen egyre több az ilyen alapon létrejövő „vegyes” vállalat.
A Fidesz–KDNP képviselőjelöltjei a nemzeti érdekekért maximálisan kiálló képviseletet vállalnak az új európai parlamentben. Elutasítják a baloldal veszélyes európai politikáját, amely nemegyszer – a belpolitikai érdekektől vezérelve – hátba támadta Magyarországot, és veszélyeztette a hazánkat illető fejlesztési források kifizetését. Elutasítják a szélsőjobboldal EU-ellenes politikáját is, amely az unióból való kilépést követeli, és ezzel képes lenne a gazdasági ellehetetlenülésbe és a munkanélküliségbe taszítani Magyarországot. De elfogadnak és partnerek minden olyan kezdeményezésben, amely a Kárpát-medence magyarlakta területein lakók életének javítását célozzák.
A pálinkaügy pedig tudatos választási provokáció. A magyar pálinka hungarikum, és a kormány megtalálja a jogi megoldást, hogy megvédje a pálinkafőzés értékes hagyományát, és a magyar pálinkát továbbra is szabadon lehessen főzni. Nem ez az első eset, amikor az unió bele akar szólni abba, hogy Magyarországon mondjuk milyen fák nőnek, vagy milyen nemzeti italra legyünk mi büszkék. Ez egyébként jó példa az EU-val való különleges viszonyunk kettősségére. De, mint mondtam, ezzel elleszünk majd. Az akác-ügy már rendben, így lesz a „háziszőtessel” is.
Az idei Fidesz–KDNP-lista pedig azért is érdekes, mert határtalan: Pelczné Gáll Ildikó, Szájer József, Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, kárpátaljai jelölt, vajdasági jelölt, Kósa Ádám, Hölvényi György, Dömötör Csaba, Hidvégi Balázs, Tóth Edina, Rákossy Balázs, Csóti György, Szemerkényi Réka, Király Nóra, Pálffy István, felvidéki jelölt és még sokan mások.
