Jeleztük azt, hogy az egyén sajátos testi és élettani felépítésének, valamint tevékenységének és környezetének függvényében változó a szervezet számára szükséges és elégséges energiamennyiség.
A Homo sapiens viszonylag rövid fejlődéstörténelme során a fennmaradásáért és elterjedéséért a vad természettel egyenrangú vetélytársként küzdött, míg értelmi – majd technikai – fejlődése lehetővé tette fölébe kerekedni. Az ősember állandó fenyegetettség közepette gyűjtögette természet adta növényeit és csalta tőrbe a vadat. Ehhez kitűnő erővel, megfelelő testi készségekkel kellett rendelkeznie. Rövid élete alatt kellett utódainak fennmaradásáról gondoskodnia. Edzett szervezetét erős csontozat és izomzat jellemezte. Aki nem állta a versenyt, elpusztult. A XXI. század embere Földünk civilizált tájain ezeket a valamikor életfontosságú szerveit alig használja. Általános gondunkká vált az elhízás mint a kényelmes életvitel és túltápláltság következménye és azok a betegségek, amelyek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a helytelen életmóddal és táplálkozással. Az őseinkénél sokkal hosszabb életet gyógyszerekkel, az orvoslás fejlődésével érjük el.
Ha fizikai erőnlétünkről szólunk, elsősorban egészséges életvitelről és megfelelő táplálkozásról beszélünk. Sorozatunkban erről már volt szó, emlékeztetőül csak annyit e helyen, hogy a három alapélelmiszer (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) és vitaminok, ásványi sók megfelelő arányának (fehérje 12 százalék, szénhidrát 55–60 százalék, zsír 30 százalék) és néhány szabálynak a betartása (sok gyümölcs, még több zöldség, olaj használata zsír helyett, többször enni s keveset egy alkalommal, könnyű vacsora után nem rögtön lefeküdni, tartózkodni a nassolástól stb.) az egészséges életvitel feltétele.
Az egyéni energiaszükséglet, amint ezt a legutóbbi írásunkban kifejtettük, a tevékenység és egyéb tényezők függvényében változó. A végzett munka nehézségi fokára, mint fontos tényezőre, már hivatkoztunk. Lássuk most, hogyan függ a nemtől, életkortól és testtömegtől.
Az alapenergia-szükséglet nőknél 19–30 év között (1,62 m magasság, 54 kg) 1379 kcal, amihez többletsúly/kg-ként még 14,7 kcal-t számítunk; 31–60 év között 1351 kcal-hoz adódik 8,7 kcal/kg többletsúlynál; 60 év felett 1228 kcal 10,5 kcal/kg többletsúly esetén.
Férfiaknál az alapenergia-szükséglet 19–30 év között (1,72 m magasság, 65 kg) 1750 kcal, ehhez adódik többletsúly/kg-ként 15,3 kcal, 31–60 év között 1691 kcal, amihez többletsúly/kg-ként 11,6 kcal, míg 60 év felett 1432 kcal, ehhez többletsúly/kg-ként adódhat 13,5 kcal.
Minthogy terünk korlátozott, csak egyet, a közepes magasságot és a hozzá való testtömeget vettük számítási alapul a két nemnél. Természetesen ezek az értékek is vitathatóak, és vitatottak is.
