Az UNIAN hírügynökség szerint tegnap reggel egy harkivi szakadár egység mintegy húsz, állig felfegyverzett tagja hatolt be a donyecki kormányzati épületbe, és azt követelték a kijevi hatalomtól, hogy rendezzen népszavazást Donyeck megye jogállásáról. Vezetőjük, Olekszandr Zaharcsenko leszögezte, hogy addig maradnak ott, amíg nem teljesülnek követeléseik. Eköz­ben kijevi bejelentés szerint az ukrán terrorellenes művelet keretében orosz deszantosokat azonosítottak Do­nyeck megyében. Az orosz fegyveresek a Kup­janka–1 légideszantos csapatok 45. ezredéhez tartoznak, amelyeknek állandó állomáshelyük Moszkva környékén van – mondta Vitalij Jarema ukrán első miniszterelnök-helyettes.
Tegnapra virradó éjjel az ukrán belügyminiszter egyik tanácsadója elmondta, hogy az ukrán erők visszaszerezték Kramatorszk katonai repülőterének ellenőrzését, és az akcióban foglyul ejtettek több oroszbarát szeparatistát. A nap folyamán a sajtó helyszínen tartózkodó munkatársai arról számoltak be, hogy a szakadárok Kramatorszkban símaszkos fegyveresek segítségével feltartóztatták és elfoglalták a terrorellenes műveletben részt vevő erőknek a városba behatoló hat páncélozott harcjárművét, és kitűzték rájuk az orosz zászlót. Ezt az ukrán védelmi minisztérium először cáfolta, majd később elismerte a történteket, és közölte, hogy helyi lakosok „orosz felforgató terrorista csoportok tagjainak” segítségével foglalták el a harcjárműveket, amelyekkel a közeli Szlovjanszk település felé indultak.
Tegnap délután az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói is jelentették, hogy egy ukrán hadoszlop katonái letették a fegyvert az őket feltartóztató oroszbarát szakadárok előtt Kramatorszkban, majd visszafordultak. Más jelentések szerint viszont három páncélozott gyalogsági harcjárműnek sikerült kitörnie a szakadárok gyűrűjéből.

Növeli jelenlétét a NATO
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár tegnap Brüsszelben közölte, hogy a NATO a levegőben, a vízen és a szárazföldön is növeli jelenlétét az ukrán válságra adott válaszként. Ras­mussen az operatív részletek ismertetése nélkül elmondta, hogy a balti államok légterében járőröző NATO-gépek több küldetést teljesítenek majd, NATO-erők jelennek meg a Balti-tengeren és a Földközi-tenger keleti részén, és a szövetség a szárazföldi csapatok felkészültségét is fokozza. A főtitkár egyúttal felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel Ukrajna destabilizálásával, vonja vissza csapatait az ország határának közeléből, és tegye világossá, hogy nem támogatja az oroszpárti szeparatisták felfegyverzett milíciáinak erőszakcselekményeit Kelet-Ukrajnában.

Beszivárgott orosz erők
Nincs jelentős orosz katonai jelenlét Ukrajna keleti részén – idézte tegnap Georgij Alafuzoffot, az Európai Unió katonai hírszerzésének főnökét az RT orosz állami televízió. Alafuzoff a YLE finn közszolgálati televíziónak azt mondta, hogy az orosz hadseregnek nincs szerepe a kelet-ukrajnai városok kormányzati épületeinek elfoglalásában.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a kormány tegnap tartott ülésén kijelentette, hogy Oroszor­szág terrorizmust exportál Ukrajnába. Úgy vélte, Moszkva a terroristákat támogatja ahelyett, hogy elítélné őket.
Vitalij Najda, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) elhárítási részlegének egyik vezetője arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok munkatársai és a szeparatisták között olyan telefonbeszélgetéseket hallgatott le az SZBU, amelyekben a szakadárok azt az utasítást kapták, öljenek meg 100–200 embert, hogy ürügyet teremtsenek az orosz csapatok Ukrajnába való behatolására.
Napóleontól Bushig számos történelmi vezető példája arra int, hogy a következményekkel nem számoló, helytelen döntést hozna Vlagyimir Putyin, ha Kelet-Ukrajna orosz lerohanásáról határozna – írta a Foreign Policy (FP) mértékadó amerikai külpolitikai magazin internetes kiadásában. Az FP szerint kapitális baklövés lenne, ha az orosz elnök csapatokat küldene Ukrajnába.