Feltámadás

2014. április 19., szombat, Múltidéző

Fiatalabb korában kisfiús hancúrozásként tekintett a húsvétra. A hétfői eseményfolyamon kívül egyéb nem is nagyon érdekelte, ám megérintette a bolyongás kalandja barátokkal, versikékkel, lányok tétova örömével.

Soha nem kötött csokornyakkendőt, nem mondott öt percig tartó lírai vagy vallásosnak tűnő locsolórímeket. Emlékezetében ellenben jól megmaradt az, amikor e napon többen is mámoros felfedezőútra indultak. Egyszer mind az öten piros pólót öltöttek magukra, akkoriban tört be a piacra az efféle rongydarab, virítot­tak, mint cseresznye Magyardécsén. Egyikük ismerőse napok múlva is emlékeztetett, látott öt pirosló alakot a városban vigyorogni. Locsolóeszközként mindig megvetette a spray használatát, így csak egyszer ragadtak magukkal egy borotvahabos hengerecskét, abból is inkább az utcán fújták a habot. Egy al­kalommal természetkedvelő társuk karsztvizet merített tiszta forrásból, hogy utánozhatatlan módon azzal öntözzön, ám érzéketlen cimborája elöntötte, s egyébre cserélte, barbárként korlátozva így a megtisztulás lehetőségét. És azt is látta, ilyenkor a városban sürgő férfinépség szívesen ölt magára fehér ballonkabátot, zöld és lila öltönyt, de ez a húsvéthétfői divat valahogy nem bűvölte el. Egyszer maga is feszegette a korlátokat, kockás frakkot kölcsönzött kolozsvári operaénekes barátjától, s abban vágott neki az útnak, emellé még tár­sított egy verseskötetet is. Pajzán költemények Faludy-féle fordítását hordozta, kínai, szanszkrit, perzsa gyöngyszemek gyűjteményéből olvasott fel, lelkesedéssel. Mérsékelt sikerrel járt, noha gyakran hivatkozott egy angol úriemberre, aki ugyan malac­ságokat írt, de ajkán mégis több mosoly fakadt, mint sóhaj...
Aztán elillant a könnyedség. Érdekelni kezdte a történet is, s bár nem látta egészen világosan a Kálváriára vezető utat, majd az azt követő feltámadást, mégis lenyűgözte, hogy azóta mennyire örvendeznek e második eljövetelnek. És számára ez a mindenkori esély, a megújulás örök lehetősége is az ünnep nagy betűjét jelenti, hiszen többször töprengett azon, összeesni könnyű, ám összeesni és feltámadni olyan, mint amikor hó alól hajt ki a búza.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-04-19: Múltidéző - Váry O. Péter:

Lujza bosszút áll

Lujza megelégelte. A kölnit, a pacsulit, a parfümöt, az illatszerek bódító egyvelegét, de még a vizet is. Megunta a locsolórigmusoknak álcázott pajzán célzásokat, az eredetiségnek teljességgel híjával levő bökverseket, melyekre pedig oly büszkék kiötlőik, meg a tizenöt éve mindig felbukkanó ajtó mögött állok kezdetűt, holott a néha változó folytatása olykor poétikai magasságokba lendülő, bár többnyire a silányság mélységét is alulmúló.
2014-04-19: Múltidéző - :

Czakó Gábor: Húsvétforradalom

1. A csoda forradalom. A világ addigi törvényeinek fölfüggesztése, ha úgy tetszik, fölborítása. Ma nem szokás hinni a csodákban, inkább a forradalomban szokás, mely vagy győz, vagy nem győz, ha győz, a győztesek keserves ízeket éreznek hamarosan, a dolgok kibicsaklanak kerékvágásukból, s hiába mentek ki az oroszok, hiába bukott meg a kommunizmus, az emberek kutyául érzik magukat. Még a tavasz is mintha akadozna.