Uzon község 2012-ben csatlakozott az országos akcióhoz, melynek célja a mezőgazdasági forrásokból származó nitrit- és nitrátfertőzéstől veszélyeztetett vizek óvása. Az uzoni trágyatelep és komposztálóállomás kivitelezése eddig a kormánypénzek hiánya miatt késett. Most azonban „megmozdult valami, Bukarestben felébredtek Csipkerózsika-álmukból”, nemrég értesítették, hogy már a kivitelezőcéget is kiválasztották, így hamarosan kezdődhet a munka – újságolta Ráduly István polgármester.
Nemcsak a trágya raktározását teszik biztonságossá, a telep mellé teljes gépparkot is kap a község – traktor, homlokrakodó, trágyaszóró, pótkocsik végzik majd a munkát. Az elképzelés szerint a gazdák a telepre hordják gazdaságukból az állati trágyát. Itt raktározzák, illetve komposzttá érlelik. Ezek után a gazda a beadott trágya mennyiségének megfelelő komposztot vihet saját földjére. Aki akarja, külön is raktározhat. Nagy előnyt jelenthet majd, hogy a telep trágyaszórója minimális áron teríti a mezőn a telepen raktározott trágyát, illetve komposztot – magyarázta a gazdák hasznát a polgármester.
Az országos statisztikák szerint a vidéki kutak vizének 95 százaléka szennyezett, aminek fő oka az istállókból, trágyadombokról földbe szivárgó nitritek és nitrátok. A problémát már ötven éve felismerték, de elhárítására nem sok történt. Falun megszokott, hogy a trágyadomb vagy kinti illemhely közelében található a kút. Azt sem tartja be mindenki, hogy az udvaron ásott kút legalább tíz méter mély legyen.
A nitritek és nitrátok a nitrogén természetes körforgásának részeként találhatóak meg a talajban. A nitrátok egy részét a növények gyökérzete hasznosítja, de ha túlteng, bekerül a talajvízbe, folyókba, tavakba – az ilyen víz fogyasztása veszélyt jelent az emberre nézve. Az emberi szervezetben a nitrátok – a gyomorban található baktériumok hatására – a sokkal súlyosabb károkat okozó nitritekké alakulnak. A legveszélyeztetettebbek a csecsemők, de a fertőzött víz fogyasztása akár rákos betegségek kialakulásához is vezethet.