Oroszország és Ukrajnában tartózkodó terrorista egységei tüntetőleg nem hajlandók teljesíteni a genfi egyezségben foglalt megállapodásokat – jelentette ki Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő tegnap Kijevben, amikor Joe Biden amerikai alelnökkel tárgyalt.
Ahelyett – mondta –, hogy a terroristák az ukrajnai válság rendezését célzó tervvel összhangban letennék a fegyvert, és elhagynák az általuk megszállt hivatali épületeket, hétfőn újra elfoglalták a városi rendőrkapitányságot a Donyeck megyei Kramatorszkban, a rendőrfőnököt pedig túszul ejtették. Leszögezte, hogy Ukrajna megfelelő válaszlépéseket tesz.
Turcsinov tájékoztatta Bident arról, hogy Ukrajnában folyik a végrehajtói hatalom teljes spektrumának reformja, amelynek során különös figyelmet fordítanak a decentralizációra, nagyobb önrendelkezési jogot igyekeznek biztosítani a régióknak. Hangsúlyozta, hogy a vezetés különös figyelmet fordít a május 25-i ukrajnai elnökválasztás tisztaságára és átláthatóságára.
Turcsinov tegnap újraindította a katonai műveleteket az oroszbarát lázadók ellen az ország keleti részén. Az ügyvivő államfő arra válaszul döntött így, hogy tegnap Szlovjanszk közelében két megkínzott férfi holttestére bukkantak. Az egyikben felismerték Volodimir Ribakot, a Donyeck megyei Horlivka városi tanácsának Haza párti képviselőjét, akit előző nap raboltak el ismeretlenek. A terroristák, akik gyakorlatilag az egész donyecki régiót túszul ejtették, túlmentek minden határon azzal, hogy kínozni és gyilkolni kezdték az ukrán hazafiakat. Pimaszul kihívást intéztek nemcsak a mi államunkhoz, de az egész nemzetközi közösséghez azzal, hogy tüntetőleg meggyalázzák a genfi megállapodást – húzta alá Turcsinov.
Biden Arszenyij Jacenyuk kormányfővel is tárgyalt, majd közös sajtóértekezletükön leszögezte: Oroszország nemzetközileg még jobban elszigetelődik, ha tovább támogatja a középületeket elfoglaló szakadárokat. Szükségesnek nevezte, hogy Oroszország képviselői csatlakozzanak az EBESZ kelet-ukrajnai missziójához, és sürgette, hogy cselekedjen az ukrajnai válság enyhítésére elfogadott négyoldalú genfi megállapodás teljesülése érdekében. Ugyanakkor sürgette a kijevi vezetést is, hogy tegyen jelentős lépéseket az alkotmányos reform és a hatalom decentralizációja terén, biztosítsa a régióknak a helyi önkormányzás lehetőségét, a nemzeti kisebbségek jogait, harcoljon az antiszemitizmus és a korrupció ellen. Bejelentette, hogy Washington újabb 50 millió dolláros segítséget készül nyújtani Ukrajnának a politikai és gazdasági reformok végrehajtására, és kész támogatást biztosítani a május 25-i elnökválasztáshoz.
Az amerikai külügyminisztérium olyan, Kijevtől kapott fotókat hozott nyilvánosságra, amelyek a tárca szerint bizonyítják, hogy a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő fegyveres szeparatisták valójában orosz katonák vagy hírszerzőtisztek. E képeket egyes források szerint az ukránok küldték, mások szerint a nemzetközi sajtóból vagy a Twitter közösségi portálról valók – mondta a külügyi szóvivő. Szerinte egyes fotókon látható személyek és jelzések kapcsolatra utalnak Oroszország és a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő fegyveres aktivisták egy része között.
A genfi megállapodás végrehajtásához a nemzetközi közvetítők támogatására van szükség – közölte Didier Burkhalter svájci elnök és külügyminiszter, aki jelenleg az EBESZ soros elnöki tisztét is betölti. Burkhalter méltatta az ukrán hatóságok április 17-i első lépéseit, Oroszország, az Egyesült Államok, Ukrajna és az EU által kötött genfi megállapodás végrehajtásával kapcsolatban. A soros elnök utalt az épületeket megszállók számára biztosítandó amnesztia jogi előkészítésére és Ukrajna decentralizálásának megvitatására, amibe Kijev beleegyezett. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai erőszakos cselekmények és túszejtések miatt. Burkhalter az ukrán hatóságok és az EBESZ-megfigyelők teljes körű támogatására szólította fel Oroszországot, az Egyesült Államokat, Ukrajnát és az EU-t. Egyúttal hangsúlyozta a fegyverek leadásának, az erőszaktól való tartózkodásnak és a megszállt épületek kiürítésének szükségességét.
Az ukrajnai polgárok többsége ellenzi az ország föderalizálását – derül ki a Razumkov Központ és a Rejting szociológiai kutatóintézetek által tegnap közzétett közvélemény-kutatásból. Eszerint a szavazók mindössze 16,7 százaléka adná voksát arra, hogy Ukrajna szövetségi állammá váljon, 68,3 százalékuk viszont decentralizált hatalommal rendelkező, de egységes ország megmaradására szavazna.
