Az SZNT azért indított keresetet az EB ellen, mert az elutasította a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezésüket. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke kifejtette, újabb lehetőség adódott, hogy hallassuk hangunkat Székelyföld érdekében, s ezt ki kell használni.
Az Izsák Balázs, Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője (jelenlegi környezetvédelmi miniszter), to­vábbá magyarországi, felvidéki, katalóniai, baszkföldi, svédországi, ausztriai, hollandiai, belgiumi és németországi polgárok által benyújtott kezdeményezés lényege, hogy az Európai Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg a szomszédos térségektől.
  A kezdeményezést az EB arra hivatkozva utasította el, hogy nincs hatásköre a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben. A perbe beszállt Görögország, Szlovákia és Románia a bizottság oldalán, illetve Magyarország az SZNT mellett.
A Kovászna Megyei Tanács tegnapi soros ülésén az elnök ecsetelte, annak érdekében élnek a beavatkozási kérelem lehetőségével, hogy az EU fogadjon el arra vonatkozó szabályozást, amely szavatolja az olyan különleges társadalmi háttérrel rendelkező régiók jogait, amilyen a Székelyföld is. Hangsúlyozta, számtalanszor jelezték, hogy a mesterségesen kialakított fejlesztési régiók határait ésszerűtlenül húzták meg. A Központi Fejlesztési Régióban Hargita, Maros és Kovászna megye hátrányban van az olyan fejlett megyékkel szemben, mint Brassó vagy Szeben. Egyrészt az EU a szegényebb régiókat nagyobb mértékben támogatja, ám a bruttó össztermék (GDP) mutatója a gazdag megyék miatt a régióra nézve magasabb, másrészt viszont a ­régión belül a gazdag megyék élveznek előnyt a szegényebbekkel szemben. Példaként említette: az utóbbi hét év ­összesítéséből kiderül, míg Brassó ­megyében húszszázalékos gazdasági növekedést értek el, addig Háromszéken mindössze 1,7 százalékost.
Tamás Sándor emlékeztetett, az RMDSZ törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe a regionális felosztás módosítására, de lesöpörték az asztalról. Tavaly a székelyföldi megyék helyi népszavazás kiírását kezdeményezték a témában, ám a prefektusok ezt meggátolták. Most itt a lehetőség, hogy hangunkat hallassuk az ügyben, ezért a közgyűlés elé terjesztette véleményezésre az ötletet. Mint mondta, ez nem kötelessége, hisz elnökként ő képviseli a megyei tanácsot, de tisztességesen kíván eljárni, és vitára bocsátja javaslatát.
A hozzászólások során Pethő István (MPP) támogatásáról biztosította az eljárást, hozzátette, azt is figyelembe kell venni, hogy az Európa Tanács ajánlásában felhívja a figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségi közösségek jogaira, amit Románia elvet. Ezért a kollektív jogok kérdéskörét igencsak erőltetni kell. Bedő Zoltán (EMNP) egyetért az indítvánnyal, de kifejtette: nem a fejlesztési régiókban, hanem Székelyföld területi autonómiájában van a megoldás. Iosif Radu (SZDP) értetlenségének adott hangot, milyen jogokat akarnak a magyarok, hiszen úgy látja, minden megvan, ami kell, az ő magyar barátai sohasem panaszkodtak. Tamás Sándor elismerte, valóban nem magyarázták el, miben is áll az autonómia lényege, és konkrét háromszéki példákkal támasztotta alá, milyen az, amikor a döntéseket Bukarestben hozzák. Azt szeretnénk, hogy a bennünket érintő kérdésekben mi döntsünk – magyarázta. A liberális Ioan Moroianu kifejtette, egyetért a kulturális autonó­miával, ezen felül amit törvények által el lehet érni, azt támogatja. A szintén liberális Cziprián-Kovács Loránd egyetemi oktató hangoztatta, kollektív jogok nem léteznek, csak egyéni és polgári jogok, melyeket közösségben alkalmaznak. A tanácselnök rögtön ellentmondott, s a román alkotmány ama kitételét idézte, miszerint a nemzeti kisebbségi közösségek saját képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Ambrus József (RMDSZ) hozzászólásában elmondta, tíz éve uniós pályázatokkal foglalkozik, s tapasztalatból mondja, ha a Középrégió a jelenlegi felállásban marad, Háromszék lehúzhatja a rolót. Sabin Calinic jogász, SZDP-s tanácstag kiemelte, az elnöknek nem lett volna kötelessége a testület elé bocsátani a kérdést, ezért értékeli a gesztust. Ugyanakkor figyelmeztetett, ez nem a megfelelő pillanat európai színre vinni az ügyet, mivel a kontinens e térségében nagyon súlyos gondok vannak. Tamás Sándor válaszul azt mondta, ilyen szempontból soha sincs megfele­lő pil­lanat.
Végül, annak dacára, hogy a jogi eljáráshoz nem szükséges a közgyűlés jóváhagyása, Kulcsár-Terza József javasolta, kézfelemeléssel nyilvánítsanak véleményt. A magyar pártok tagjai igennel szavaztak, a román pártok két ottmaradt képviselője tartózkodott, nyíltan senki nem ellenezte a nemzetközi perbe való beavatkozást.