Dr. Sántha Ferenc megyei járványtani főorvos elmondta, a kampányt az országos közegészségügyi intézet jelölte ki azokban a körzetekben, ahol nagymértékű az elmaradás. A megyei közegészségügyi igazgatóság járványmegelőzési osztályának munkatársa, Igyártó Gabriella szerint a gyerekeknek ideális esetben tizenöt hónapos korukig kell megkapniuk az alapoltásokat, az oltási fedettségről tizennyolc és huszonnyolc hónapos korban készítenek kimutatást. Háromszék városaiban 93,65 százalékos, falun 94,65 százalékos a naptár szerinti beoltás. Abból a nyolcvannyolc rendelőből, ahol gyermekeket oltanak, hatvanegyben ez az arány 95–100 százalék közötti, tizenhétben 85–95 százalék, tíz rendelőben 70 százalék alatti a lefedettség, utóbbiak között szerepel az Őrkő is.

Eddig volt, ahogy volt
A közösségi közvetítők egy nappal korábban értesítették az őrkői érintett családokat, hogy másnap jelentkezzenek a gyermekekkel a rendelőben. Aki nem ment el, nem mondhatta tehát, hogy nem tudott róla. A dr. Venter Emma Erika listáján szereplő százötvennégy gyermek egyharmada érintett, tegnap annak felét hozták el a szülők, de nem mindenkit tudtak beoltani, mert a kicsinyek közül többen betegek.
Ruzsa Pál, az Amenkha Egyesület alelnö­ke lapunknak elmondta, a családoknak nincs, amivel fűteniük, az erdőre nem tudnak menni, mert kitiltották a szekereket a városból. „Eddig volt, ahogy volt, meg tudták keresni az emberek a kenyerüket, elmentek fuvarozni, fát vágni, vasat hordani, de most ez a lehetőség is megszűnt. Arra jutnak a szülők, hogy el kell menjenek lopni, amit eddig nem igen csináltak, de az éhség rá fogja vinni őket. Ha most elindul valaki a szekerével a város szélén, elveszik, és egy napra kétszáz-háromszáz lejt kell fizetni, hogy visszaadják.”
Nemcsak ez a gond – mondja Eötvös Gyula, hanem az is, hogy többen illegálisan kötötték be az áramot, ami veszélyes lehet, mert nem értenek hozzá. „Akinek van lehetősége, meg kellene engedni, hogy köttesse be a villanyt a lakásba, mert a gyermekek iskolába járnak, otthon írni, tanulni kell, néhányan számítógépet is kaptak egy program részeként az iskolából. Például az én unokám is nyert ilyen gépet. A házépítést is meg kéne engedni, mert több helyen nyolcan-tízen laknak együtt. Kértük a polgármesteri hivataltól, de nem engedélyezik sem a villany bekötését, sem az építést. Mi is szeretnénk adófizetők lenni, hogy legyenek jogaink, tudjunk boldogulni. Maholnap még buletint sem adnak, mert követelik, hogy legyen telekkönyvezve a lakás.”

Elég, ha egy megbetegszik
Dr. Venter Emma Erika szerint néhányan félnek az oltástól, alá is írták, hogy nem akarják beoltatni a gyermeküket, de a lakáskörülmények miatt gyakran betegek a kicsinyek, olyankor nem olthatnak. Ahol tízen laknak egy szobában, elég, ha egyikük lebetegszik, a többi elkapja. Jelenleg sok a meghűlés, vírusos fertőzés, több gyermeket nem tudtak beoltani most sem. Venter doktornő minden csütörtökön rendel az Őrkőn, a többi napokon az Állomás negyedi rendelőben vizsgálja meg azokat, akik hozzá iratkoztak fel. A közösségi közvetítő mindennap ott a közösségi házban, ő intézi az előjegyzéseket. „Négy­száz-ötszáz őrkői páciensem van, de innen más körökbe is iratkoznak, és ebbe az őrkői rende­lőbe jöhetnének más orvosok is, ez nem csak az enyém.” – jegyzi meg a doktornő.
A járványtani főorvos szerint a negyedben amiatt is sok a megbetegedés, mert nincs víz a házakban, így gyakoriak a fertőzések. Javítani kellene a vízellátást, de csak akkor lehet a rendszert úgy elkészíteni, hogy minden házhoz jusson el a víz, amikor a csatornázás is megvan, mert ha nincs kanalizálás vagy rendes nyelőgödör, a szennyvíz átfolyik a szomszédba.

A váróteremben
A tizenhét éves Farkas Zsuzsa tegnap két hónapos kislányával érkezett a védőoltásra, azt mondta, először hallott arról, hogy oltani is kell a kisbabákat. Mocsel Vandana pedig Oltszemen lakó testvére gyermekét is az őrkői rendelőbe íratta, mert „Szentgyörgy közelebb van, mint Bodok, itt a doktornő rendes és kedves, de ha sárosan bemegyünk a városi rendelőbe, ott nem fogadnak, kinéznek minket.” Kolumbán Szilvia kisfia sokat betegeskedett a gyomrával, elmaradtak az oltások, tegnap ő is elment az orvoshoz. Ruzsa Szilviának  hét hónapos a kisfia, „eddig jártunk az oltásra, de közben kórházban is volt a gyermekem, nem jöhettünk”. Németh Erzsébetnek öt gyermeke van, „de csak szenvednek, nincs, amit egyenek. Levették a szekereket az utcákról, azelőtt el tudták tartani az emberek a családokat. Az én férjem dolgozik a Tegánál, a többi ember ment vasazni, fát hordani, de most, ha kilépnek az útra, elveszik a szekeret. Most csak a hátán tudja hordani az ember a vasat, a fát. Ha kölcsön kérünk, kapunk attól, akinek sok van, de nagy a kamat. Amikor megkapjuk a gyermekpénzt, abból vissza kell adjuk. Száz lejre hatvan lej a kamat, így számolják itt.”
A sor folytatható. Tegnap reggeltől délig nemcsak anyukákkal és gyermekekkel, de temérdek panasszal is tele volt a váróterem. Mégis rend és fegyelem uralkodott, senki nem kiabált, nem akart a soránál hamarabb be­menni a rendelőbe, aki bejutott, illedelme­sen viselkedett. Mindez köszönhető Dima Györgynek is, aki a polgármesteri hivatal roma megbízottjaként nyolc éve vesz részt az őrkői rendfenntartásban. „Csütörtökön és más napokon is itt vagyok a közösségi házban, hogy rendet tartsak. A polgárőrökkel is járok, segítek a hivatalos papírok kitöltésében az embereknek. Most már rendben vannak a buletinok, keresztlevelek, nincs annyi elmaradás, mint régen. Akkor is segítek, amikor adják le a papírokat, hogy megkapják a szociális segélyt. Elfogadnak és hallgatnak rám, de előfordul, hogy ellenkeznek. Minden fajtából van rossz is, jó is, ez így van cigánynál, magyarnál, románnál is. Itt sok a gyermek, a régi hagyományban is ez volt, mert a cigánynak a gyermek az élete, ezen nem tud változtatni. Kiadja a lelkét is, inkább nem eszik az édesanya, amije van, azt odaadja a gyermeknek.”