A listavezető Winkler Gyula szülőföldjén, Vajdahunyadon a kishitűséget nevezte az erdélyi magyarság legnagyobb ellenségének, és kiemelte, hogy „anyanyelven szólalhatunk fel az Európai Par­la­mentben”. Sógor Csaba Csíkkarcfalváról rajtolt. „Fel­adatunk, hogy a jó példákat hozzuk haza Erdélybe, értékeinket viszont mutassuk meg Európában is” – hangoztatta. Vincze Lóránt, a lista harmadik helyezettje is szülővárosában, Marosvásárhelyen találkozott választóival. El­mondta: a magyarságnak – ha nemzetben gondolkodik – maximalizálnia kell esélyeit, és a magyarországiak mellett három erdélyi és két felvidéki magyar képviselőt kell juttatnia Brüsszelbe. Mindhárom jelölt azt hangsúlyozta: a román képviselők nem fogják az erdélyi magyarok érdekeit képviselni Brüsszelben, ha az RMDSZ nem éri el vagy alig haladja meg az ötszázalékos küszöböt. A közösség autonómiatörekvéseihez, az egyéni kisebbségi jogok érvényesítéséhez az erdélyi magyarság csak úgy szerezhet brüsszeli „hátszelet”, ha erős képviseletet küld az uniós parlamentbe. Az RMDSZ a közösségi érdekképviselet fontos színterének tekinti Brüsszelt, ahol egyebek mellett azt próbálja elérni, hogy az uniós jogalkotás szintjére emeljék az őshonos nemzeti közösségek védelmét. A szövetség ellen nem indul más magyar jelölt Romániában, a felmérések szerint két-három mandátumot szerezhet meg a 32-ből.

Kampányol az államfő is
Nem az európai témák uralják a romániai közbeszédet, de téved, aki azt hiszi, hogy az EP-választásoknak nincs tétjük Románia számára – figyelmeztetett Traian Băsescu tegnap a választási kampány kezdete alkalmából. A legutóbbi EP-választáson Romániában alig 27 százalékos volt a részvétel a 43 százalékos európai átlaggal szemben – emlékeztetett az államfő, aki szerint a politikusok felelőssége az érdeklődés felkeltése. Kiemelten fontos a románok számára az ország mielőbbi felvétele a schengeni övezetbe, a Moldovai Köztársaság európai integrációja és az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus, amelynek keretében az Európai Bizottság a román igazságszolgáltatás reformját követi figyelemmel – sorolta. Említette még a romák integrációját, a palagáz-kitermelést, a fiatalok munkanélküliségét, az elmaradt vidékek támogatását, az uniós pénzek felhasználását. Hozzátette: az EP-választás eredményén múlik, hogy néppárti vagy szocialista elnöke lesz-e az EB-nek. A néppárti Băsescu bírálta a szocialisták által EB-elnöknek jelölt Martin Schulz Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalását, és megjegyezte: a moldovai társulási egyezményhez is nehezen lehetett megszerezni az EP szocialista frakciójának támogatását. „Schulz úr számára a Krím elcsatolása kész helyzet: ez van, maradjunk nyugton. Valószínűleg hasonlóan viszonyulna ahhoz is, ha a helyzet tovább rosszabbodna – Románia kárára” – jelentette ki. Băsescu arra is megkérte a politikusokat és a pártokat, hogy tartsák szem előtt a kampány finanszírozására vonatkozó törvényt, amely súlyos büntetéseket, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéseket ró ki azokra, akik nem tartják be a szabályokat.

Orvosok gyanú alatt
Huszonhat személy, köztük tizenhat orvos ellen indított bűnvádi eljárást a bukaresti ügyészség, mert hamis diagnózisok alapján olyan sebészeti beavatkozásokat – például mellnagyobbításokat – fizettettek ki az egészségbiztosítóval, amelyeket a törvény nem tesz lehetővé. A szépészeti műtéteket jelentős összegű hálapénzért – esetenként 300 és 4000 euró közötti összegekért – végezték el a bukaresti égési és plasztikai sebészeti kórháznál. Az intézményben és a meggyanúsított orvosok otthonaiban végzett házkutatások során az ügyészek csaknem 280 ezer eurót találtak, feltételezéseik szerint ez mind a betegektől származik. A kórházban dolgozó, éjjeli ügyeletet ellátó orvostól ezer eurót foglaltak le. Becslések szerint egy-egy orvos akár havi húszezer eurós feketejövedelmet is megvalósított, a több száz egyéni szeszélyből végzett műtét elszámolásával pedig hatalmas kárt okoztak az államnak. Az illegális költségtérítések kivizsgálása tavaly év végén egy feljelentés alapján kezdődött. Az orvosi kamara adatai szerint Romániában egy szakorvos hivatalosan átlag 435 eurónyi bért kap havonta.