VAJON HÁNYAN SZAVAZUNK? Meglehetősen nagy botrányt váltott ki a román közéletben az Állandó Választási Hatóság bejelentése, miszerint a közelgő EP-választásokon 18 303 915 kül- és belföldön élő román állampolgárnak áll jogában szavazni.
A dolog azért felháborító, mert a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint Románia lakossága 20,2 millióra tehető, s általában minden országban a nem választásra jogosult kiskorúak száma az összlakosság egyharmadát teszi ki, így jelenleg a választásra jogosultak száma 16,3 millióra becsülhető. A botrány kirobbanása után Victor Ponta fogadkozott, hogy rendet raknak e területen, de az idő oly rövid, hogy szavukat aligha tarthatják be. (Realitatea)
FRUNDA LEHET MAROS MEGYE PREFEKTUSA. Továbbra sem lehet tudni, kit jelöl a Maros megyei prefektusi tisztségbe az RMDSZ, annyi előrelépés viszont már történt, hogy Corneliu Grosu prefektus szerdán benyújtotta lemondását a kormánynak, és nyugdíjba vonult, mint ahogy azt már április elsejétől tervezte. Az elmúlt hetekben több név is felröppent, a legnagyobb „esélyes”, Soós Zoltán múzeumigazgató viszont a Székelyhon.ro-nak azt nyilatkozta, hogy személyes okok miatt nem vállalta a kinevezést. Felmerült Frunda György exszenátor neve is, s csütörtöki híresztelések szerint végül „ő lesz a befutó”. (Főtér.ro)
HÁLÁS UTÓKOR. Darabjaira törték azt a Maroshévízen található emléktáblát, amely a Baross Gábor minisztersége alatt épített, Erdélyt Moldvával összekötő országútnak állít emléket. Az ismeretlen tettes a tábla darabjait a közeli hegyoldalon szórta szét. A rongálást a borszéki önkormányzat jelentette a rendőrségen, s azt is közölte, hogy a márvány emléktáblát mindenképp visszaállítják. (Romániai Sajtófigyelő)
VITATOTT FELMÉRÉS A KOLOZSVÁRI EGYETEMISTÁK JÖVŐKÉPÉRŐL. Nem felelnek meg a valóságnak a Mathias Corvinus Collegium által készített felmérés adatai, melyek szerint az erdélyi magyar egyetemisták kétharmada külföldön képzeli el a jövőjét – jelentette ki a Krónikának Kiss Tamás szociológus. „Az 50 fős minta nem reprezentatív, legalább 500–600 diákot meg kellett volna kérdezni, jóindulattal egy 300 fős minta esetén is el lehetne fogadni az eredményeiket. Az persze elképzelhető, hogy a megkérdezett ötven fiatal valóban így válaszolt, de ebből nem lehet általános érvényű következtetést levonni” – nyilatkozta Kiss Tamás. Hozzáfűzte, bár konkrétan a kolozsvári diákság preferenciáiról nincsenek adatok, azonban az országos ifjúsági kutatások azt mutatják, lényegesen kisebb a migrációs hajlandóság az erdélyi fiatalok körében, mint amit a budapesti szakkollégium mért.