Egy évvel ezelőtt írták alá a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezését célzó brüsszeli megállapodást, a Koszovóban élő szerbek és albánok között azonban azóta is várat magára a valós megbékélés, és még a korábbiaknál is nagyobb az elkülönülés a két nép között – összegezték a brüsszeli megállapodás első évének eredményeit áttekintő belgrádi konferencián pénteken.
A szerbiai és koszovói résztvevők egyetértettek abban, hogy a két ország közötti tárgyalások nem elég átláthatóak, vagyis nem lehet tudni, hogy éppen miről tárgyalnak a felek, illetve hogy eddig pontosan miben állapodtak meg.
Dušan Janjić, a belgrádi Társadalomtudományi Intézet tudományos munkatársa szerint azzal, hogy Belgrád aláírta a brüsszeli megállapodást, elfogadta Koszovó területi integritását és jelenlegi határait. Mint magyarázta, a gondot éppen az jelenti, hogy ennek dacára Szerbia egykori déli tartományának területén még mindig kettős igazgatás van érvényben. Az uniós közvetítéssel kidolgozott szerb–koszovói megállapodásban ugyan Belgrád vállalta, hogy rendezi a Koszovó északi részén élő szerbek helyzetét, beleértve a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás kérdését is, valamint felszámolja a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszert Észak-Koszovóban, ez azonban még nem történt meg.
Ilir Deda, a Koszovói Politikafejlesztési Intézet igazgatója és elemzője arra mutatott rá, hogy a megállapodás egyáltalán nem számít történelminek – mint ahogyan azt az aláírók kikiáltották –, mert törvényesítette a status quót, és Koszovót két részre osztotta. Noha a megegyezés célja az volt, hogy a koszovói lakosság életén könnyítsen, ez nem történt meg – mondta. Hozzáfűzte, hogy szerinte az sem volt jó megoldás, hogy a brüsszeli tárgyalások a kisebb jelentőségű ügyekkel kezdődtek meg. A béke komoly munkát, komoly embereket és elhivatottságot kíván, nem várhatjuk azt az EU-tól, hogy elősegítse ezt a folyamatot, ha nem is a megfelelő módon foglalkozik vele. A pontok többségét a helyszínen nem alkalmazták. Catherine Ashton jelentése arról számolt be, hogy csak a feladatok tíz százaléka nem valósult meg, a valóságban azonban más a helyzet – húzta alá Deda.
Engjellushe Morina, a nemzetközi kapcsolatokért felelős pristinai tanács elnöke szerint is inkább szegregációhoz vezetett az Ivica Dačić szerb és Hashim Thaçi koszovói kormányfő által aláírt megállapodás. Szerinte Koszovó többnemzetiségű mivolta ebben a formában és ilyen hozzáállással nem tartható fenn.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni. A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része, Aleksandar Vučić leendő miniszterelnök kabinetjében mégsem kapott helyet Koszovó-ügyi minisztérium.
