Az európai szintű rendezvényre Háromszékről a megyei szarvasmarha-tenyésztők egyesülete és a mezőgazdasági igazgatóság, valamint a vidékfejlesztési iroda munkatársai kaptak meghívást, így közel húsz személy képviselte megyénket. A meghívás a magyar Charolais Tenyész­tők Egyesületének részéről érkezett, amely szervezettel a háromszékiek közel tízéves kapcsolatot ápolnak. Akadt bőven látnivaló és újdonság, a két nap talán nem is volt elégséges mindent végiglátogatni. A kiállítás a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szak­mai találkozójává vált, melyet a hódmezővásárhelyi Hód-mezőgazda Zrt. szervez a Magyar Állatte­nyésztők Szövet­ségével és tagszervezeteivel együtt. Az említett részvénytársaság teremtette meg Magyar­or­szágon az újkori állatkiállítások kultúráját, és vezette be az állatbírálatokat a legfejlettebb állattenyésztő országok mintája alapján. A küllemében is lenyűgöző állatkiállítói terület évről évre több tenyészállatnak ad helyet. A kellemes hangulatú, magyaros stílusú, nádfedeles, faszerkezetes állatbemutató terek között járva a vidék legnagyobb mezőgazdasági szakmai találkozója fogadta a látogatót. Idén is az állattenyésztés nyolc ágazata (a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a baromfi- és nyúltenyésztés, valamint a halászat) mellett a vadászat, az állattenyésztés és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés szakiparának legjelesebb képviselői mutatkoztak be. Az egésznapos program során a különböző állatfajoknál és fajtáknál show-bírálat zajlott, volt óriásdisznó rekordkísérlet, bemutató fejés, agárverseny, kutyaiskola-bemutató, díjlovaglás, csikós és magyar kutyafajták bemutatója, lovasok ügyességi versenye, tenyészállat-árverés és egyebek. Számos szakmai megbeszélés és konferencia szerepelt a háromnapos programban, hogy csak néhányat említsünk: Az EU Közös Agrár­politikája 2013 után, vadgazdálkodási konferencia, előadás az új Nemzeti Agrár­kamara szakmai programjáról, szolgáltatásairól, Szent György-napi juhásztalálkozó. Alkalmunk nyílt beszélgetni Wagen­hoffer Zsomborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (minden állatfaj szakmai szervezete tagja a szövetségnek) ügyvezető igazgatójával, aki így összegezte találóan a kiállítást:
„Áprilisról a magyar állattenyésztőnek két dolog biztosan eszébe jut: a Szent György-nap, amihez a jószágok legelőre hajtásának évszázados hagyománya kapcsolódik és az Alföldi Állattenyésztési Napok. A hódmezővásárhelyi kiállítás a magyar állattenyésztők legnagyobb seregszemléjévé nőtte ki magát az elmúlt 21 évben. A szervezők három szóban foglalták össze mottójukat: hagyomány, megbízhatóság és szakmaiság. A hagyomány nem magától született, hanem nagyszerű, elhivatott és szorgalmas emberek hozták létre. A megbízhatóság az egyik legfontosabb értéke a kiállításoknak, hiszen az állattenyésztők, akik elhozzák bemutatni és megmérettetni legszebb állataikat, hosszú hetekig vagy hónapokig készülnek erre. A szakmaiság fokmérője a kiállításon bemutatott állatok minősége, valamint a szerzett díjak, helyezések, elismerések forintra váltható presztízse. Erre a kiállításra az ország legjobb tenyésztői hozzák el szebbnél szebb állataikat bemutatni ország-világnak. Évente közel százezer látogatót vonz, ezek között több száz a külföldi vendég. A többi tenyésztő, valamint a szakma iránt érdeklődő vagy ahhoz kötődő látogató pedig azért jön el, hogy élőben és testközelben láthassa, merre tartanak a tenyésztési irányok, merre fejlődnek és milyen újdonságai vannak az állattenyésztést kiszolgáló iparágaknak, továbbá azért is, hogy eszmét cseréljen kollégáival, sorstársaival. Másképpen fogalmazva: ide minden magára valamit is adó állattenyésztő és szakmabeli eljön, mert tudja, hogy itt a helye, és mert tudja, itt jó helyen van. A magyar állattenyésztés történelemkönyvébe kitörölhetetlenül beírta magát a vásárhelyi kiállítás, mely az elmúlt években egyértelműen bebizonyította: meg tud állni a saját lábán, amennyiben a szakma ott áll mellette. A Magyar Állat­tenyésztők Szövetségének és tagszervezeteinek ez sohasem volt és nem is lesz kérdés. Nem kell és nem is akarjuk másokra bízni a sorsunkat. Találkoztunk Hód­mezővásár­he­lyen, és írjuk tovább együtt ezt a sikertörténetet.”
Valóban irigylésre méltó az anyaországi ágazati és szakmai egyesületek szervezettsége, hatalmas erőt képviselnek így együtt, és ezáltal rengeteg dolgot sikerül megvalósítaniuk.
A szarvasmarháknál a legnépesebb mezőny a tejelő holstein-fríz fajtáé, ezután a charolais húsfajta következett, amely jól mutatja az anyaországban a tejhasznú és a húshasznú ágazat különválását (ez náluk már több évtizede megtörtént). A charolais-knál több mint 60 tenyészállat került elbírálásra. Az idén Jancsó István egyesületi elnök és Domokos Zoltán ügyvezető igazgató az angliai Charolais Egyesület elnö­két és szakembereit hív­ta meg küllembírálásra. A bírálatokat tíz kategóriában végezték a brit szakemberek, a négy éven felüli tenyészbikáknál első helyezett lett a lajosmizsei Charolais Kft. nyolcéves, közel 1300 kilós egyede, a kiállítás legszebb állata címet pedig az abaúji Charolais Zrt. (innen vásárolták a zaláni tenyésztelep állatait is) többször ellett tehene kapta borjával együtt.  De jelen voltak más húshasznú fajták is, idén jóval több limousin és blonde d’Aquitaine fajtájú állatot hoztak el a megmérettetésre. A háromszéki csoportot meghívták a Charolais Egyesület díszvacsorájára, itt megízlelhették a minőségi charolais-húsból készült ételkülönlegességeket. Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint megérte ellátogatni a kiállításra, rengeteg az újdonság és a látnivaló, és azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a kiállítás nagyszerű alkalom az új, anyaországi szervezetekkel vagy akár magánszemélyekkel való szakmai kapcsolatok kialakítására.