Ami ma kézművesség, száz év múlva már lehet, hogy népművészet – állapítható meg a tegnap megnyilt, egyre duzzadó Szent György-napi népművészeti és kézművesvásár összetételét tekintve. Az idei kétszáz résztvevő között akad jócskán olyan is, aki a mesterség és a művészet határait feszegeti, illetve attól merőben eltér. A kézzel készített termékek utcája idén is a leglátogatottabb a városnapokon, gyermekek és felnőttek egyaránt élvezhetik a látványt, és vásárolhatnak kedvük, illetve pénztárcájuk szerint.
Tavaly üvegfúvós mester kötötte le a vásárlátogatók figyelmét, idén a hő alatti üvegformálásnak voltak csodálói a tegnapi vásárlátogatók, akik közül többen azért mentek már első nap megnézni a kínálatot, mert tavaly lemaradtak néhány portékáról. A kiállított és eladásra kínált termékek utcájában a háromszéki és a széki népviselettől a legigényesebb modern tűzzománc ékszerig, a gyékénycsodáktól a bőrből készült táskákig, egyéb használati tárgyakig, a Pista bá figurától a természetes szappanokig, a festett kerámiától a kovácsoltvas kerítésig minden megtalálható, és mindezeknek helye is van itt és most, de érthetetlen a LEGO-darabokból összerakott kulcstartó, a műanyag virág, gyárilag készített ruhanemű keveredése a házi mézeskaláccsal, festett bútorral. Kedvünkre való a vásár nagyobbodása, egész Erdélyre kiterjedő vonzereje, de ragaszkodunk a kezdeti színvonalhoz, értékorientációhoz – vélik többen, akik csak ennek a látványnak, kínálatnak a kedvéért látogatnak el évente Sepsiszentgyörgyre.
