Hogy polgárháború zajlik-e Ukrajnában, illetőleg eszkalálódhatnak-e a kelet-ukrajnai tomboló zavargások, kérdéses. Úgy gondoljuk, Moszkvának továbbra sem érdeke Ukrajna szétszakítása, már csak a két ország között kialakuló gazdasági együttműködés miatt sem. Az orosz hadiipar fő beszállítói a nagy ukrán fegyvergyárak!
Mit akar tehát a Kreml? Elsősorban az örökös és megszegetett ígéreteken túl garanciákat az ukrán semlegességre. Azt, hogy Ukrajna ne legyen NATO-tagállam, és rendezzék a kisebbségek helyzetét, biztosítsák jogaikat. Föderális átalakulást tehát.
Az ukrán elnök elüldözése és a kijevi zavargások után a régi-új ukrán parlament első intézkedése egy, az oroszokat sértő elmebeteg nyelvtörvény volt, ami a Krím elszakadásához és a Donyec-medencében fokozódó zavargásokhoz vezetett. Mackónadrágot, kapucnis pulcsit vagy műtősmaszkot kombináló álarcosok tűntek fel botokkal, láncokkal felfegyverkezve, és előszeretettel foglalták el a kelet-ukrajnai városok közintézményeit. Hogy kik ezek, orosz fegyveresek-e vagy identitásukat rejtő helyi szakadárok, kérdéses. A pénteki, elfajuló odesszai események azonban újra elmérgesítették a helyzetet. Az odesszai szakszervezeti székház előtti sátrakban oroszbarát tüntetők gyűjtögettek aláírásokat az Ukrajnát szövetségi állammá alakító és az orosz nyelvet államnyelvvé tevő népszavazás mellett. Az ukrán fasiszta szervezet, a Jobboldali Szektor aktivistái rájuk támadtak, felgyújtották sátraikat, s utána a székházat is, ahová az oroszbarát szakadárok menekültek. A véres összecsapás következménye közel félszáz halott. Az ukrán rohamrendőrség lábhoz tett fegyverrel nézte az eseményeket, nem avatkoztak közbe, sőt, az épületből kimenekülő oroszokat tartóztatták le. Az ukrán belügyminiszter leváltotta az odesszai rendőrség vezetőit, és két nap után kiengedték a fogdákból az oroszpárti tüntetőket is, akiket ezrek fogadtak, skandálva, hogy „nem felejtenek”, és hogy „Odessza orosz város”. Hétvégén az ukrán hadsereg sikerrel foglalta vissza a kelet-ukrajnai városok hivatalait, de az odesszai események újra kiélezték az ellentéteket.
Mint minden „fiatal” állam, Ukrajna is nacionalista, hiszen mindenáron meg kell teremteniük az ukrán identitást. Ez eddig nem sikerült, ráadásul Ukrajna a gazdasági csőd szélén áll, Európa egyik legszegényebb állama, ahol a politikai vezetéssel összefonódó oligarchák uralkodnak. A NATO aligha fog háborút kezdeni Oroszországgal Ukrajnáért, a gazdasági szankciók pedig nem bírhatják jobb belátásra Putyint. Az odesszai események óta a helyzet egyre áttekinthetetlenebbé válik, s egyre kevesebb az esély arra, hogy belátható időn belül tárgyalóasztalhoz ültethetik az érdekelt feleket.
A káosz növekedik!
