Az Európai Bizottság friss prognózisa szerint az EU-ban folytatódik a gazdasági fellendülés. Románia, de Magyarország vonatkozásában is a téli előrejelzéshez képest javított az idei növekedési kilátásokon a bizottság, de a kedvező számok mellett kockázatokra is figyelmeztet.
Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése szerint a recesszióból immár egy éve történt kilábalás óta az idei lesz a második év, amikor folytatódik a fellendülés. A reál GDP növekedése 2014-ben uniós szinten 1,6, az euróövezetben pedig 1,2 százalék lesz, és 2015-ben a növekedés üteme akár a 2,0, illetve 1,7 százalékot is elérheti. A romániai prognózis: 2,5, illetve 2,6 százalék. Az előrejelzés azon a feltételezésen alapszik, hogy a tagállamok és az unió végrehajtják az elfogadott szakpolitikai intézkedéseket, és megvalósítják a szükséges kiigazításokat.
A gazdaság az élénkülés útjára lépett, a hiányszámok csökkennek, a beruházás növekedésnek indult, és a foglalkoztatási helyzet is javul – összegzett Siim Kallas, a testület alelnöke. A biztos szerint kezdenek beérni a tagállamok és az EU reformtörekvései, amelyeket a közép- és kelet-európai országokban az 1990-es és azt követő években végbement nagyszabású kiigazításhoz hasonlított.
A prognózis szerint a belső kereslet válhat a növekedés motorjává. A fogyasztói kiadások egyre inkább hozzájárulnak a növekedéshez, mivel az alacsony infláció és a stabilizálódó munkaerőpiac is kedvező hatással van a reáljövedelemre. A beruházások fellendülése a továbbiakban is elősegíti a növekedést, mivel mind az eszközberuházások, mind az építőipari beruházások nőnek. A nettó export hozzájárulása várhatóan csökken. A fellendülés azonban fokozatos, és az általában kedvező finanszírozási feltételek ellenére a tagállamok között, valamint a különböző méretű vállalkozások között továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak.
A bizottsági előrejelzés szerint a 2013 folyamán beindult munkaerő-piaci helyzet javulása folytatódik, a munkanélküliség a tavalyi 10,8 százalékról idén 10,5, jövőre 10,1 százalékra csökken az EU-ban, míg az euróövezetben a tavalyi 12 százalék idén 11,8, jövőre 11,4 százalékra mérséklődik. A hazai munkanélküliség ennél is alacsonyabb szinten folytatja a mérséklődést, idén 7,2, jövőre 7,1 százalékra becsülik. Az előrejelzés szerint az infláció alacsony marad: az EU-ban 2014-ben 1, 2015-ben 1,5 százalék, míg az euróövezetben idén 0,8, jövőre 1,2 százalék lesz (Romániában valamivel magasabb 2,5, illetve 3,3 százalékot prognosztizálnak).
Az államháztartási hiány csökkentése folytatódik: 2014-ben az EU egészében és az euróövezetben is a GDP 2,5 százalékán alakulhat (Romániában 2014-ben a nemzeti össztermék 2,2, 2015-ben 1,9 százalékát teheti majd ki. A GDP-arányos államadósság az idén az EU-ban 90 százalék körüli értéken tetőzik, az eurózónában pedig 96 százalékon, majd jövőre csökkenésnek indulnak az értékek. A hazai eladósodás mértéke ennél jóval alacsonyabb, a GDP-arányos eladósodás 40 százalék körül mozog.
A növekedési előrejelzés szempontjából a bizottság szerint a legnagyobb lefelé mutató kockázat a reformok megtorpanása, ami ismét bizalomvesztéshez vezethet. Emellett a külső környezetben is nőtt bizonytalanság. Ezzel szemben viszont a fellendülés a becsültnél erősebb lehet, ha további határozott strukturális reformok valósulnak meg. A bizottság a fentiek mellett a túlságosan hosszú ideig elhúzódó alacsony infláció veszélyére is figyelmeztet, amelyet a fokozatosan erősödő és egyre szélesebb körben tapasztalható fellendülés enyhíthet. (Fer-)
