Az utóbbi időben kikerült a nemzetközi figyelem középpontjából az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget a délkelet-ukrajnai válság elmélyülése miatt, miközben a félsziget lakosságának mintegy tíz százalékát kitevő tatárok szempontjából a feszültség az annektálás óta egyre csak nő.
Ali Hamszin, a krími tatárok képviseleti-döntéshozó intézménye, a medzslisz tagja azt mondta, hogy március óta népe számára a helyzet „négyszer olyan veszélyes és nehéz”, mint annak előtte. Hamszin korábban követelte, hogy a krími tatárok képviselőit vonják be az ukrajnai válságról folytatott nemzetközi tárgyalásokba. Az április 17-i, az ukrajnai feszültség csillapítását célzó genfi tárgyalások záródokumentumában a Krímet meg sem említették. Az elmúlt napok feszültségnövelő eseményei között a tatár politikus megemlítette, hogy kedden Szimferopolban összeverték Abduraman Egiszt, a medzslisz egyik képviselőjét.
Ugyancsak a közelmúlt tatárellenes megnyilvánulásai közé tartozik Musztafa Dzsemiljevnek, a krími tatárok vezetőjének ötéves kitiltása a félszigetről. Az egykori ellenzéki, a medzslisz volt elnöke, jelenlegi ukrajnai parlamenti képviselő, aki tíz évet töltött szovjet büntetőtáborokban, a krími tatár közösség legfontosabb jelképes személyisége. Beutazását szülőföldjére az új krími hatóságok minden indoklás nélkül megtiltották. Szombaton több ezer krími tatár gyűlt össze köszöntésére az újsütetű krími–ukrán határon, de belépését a helyi hatóságok némi dulakodás árán megakadályozták. Azóta büntetőeljárás indult Refat Csubarov, a medzslisz elnöke és a szervezet több más, ott jelen lévő vezetője ellen szélsőséges cselekmény vádjával. A Dzsemiljev üdvözlésére összegyűlt krími tatárokat pedig egyenként 10 és 30 ezer rubel közötti pénzbüntetésre ítélték.
Hamszin szerint a legutóbbi események „egy nagyobb provokáció” részét képezik, amellyel a krími tatárok kollektív deportálásának május 18-i emléknapját akarják megzavarni. Ráadásul idén éppen a Sztálin által elrendelt kényszerintézkedés 70. évfordulójára emlékeznek majd. „Ameddig népünk létezik, május 18. egy tragédia emléknapja lesz” – mondta a politikus. Hozzátette: csoda, hogy a deportálást népe túlélte, a teljes közösség csaknem fele, 46 százaléka belepusztult az áttelepítésbe. A krími tatárok csak a 80-as évek második felétől térhettek vissza az akkori Szovjetunió keleti részéből történelmi szülőföldjükre. Hamszin azonban az új kijevi hatóságokat is bírálja. „Egyszerűen átadták a Krímet Oroszországnak” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ez az ő magánvéleménye. A politikus független vizsgálatot szorgalmaz, kiderítendő, hogy milyen szerepet játszott ebben Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök.
Hamszin, aki egyelőre megtartja ukrán állampolgárságát, egyidejűleg bírálta az ukrán állam mulasztásait is. „Az elmúlt 23 évben Ukrajna elmulasztotta az ingatlanok tulajdoni bejegyzését” – mondta. Ezért sok krími tatárt most az a veszély fenyeget, hogy elveszítik ingatlanjaikat. Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a krími tatárok „demokrácia iránti történelmi elkötelezettségét” a nemzetközi közösség nem eléggé vette figyelembe. „Mindenki cserbenhagyott bennünket” – panaszolta a politikus, aki 1987-ben Demokráciát a krími tatároknak is feliratú plakáttal tüntetett a moszkvai Vörös téren. Ha lesz egy második genfi nemzetközi konferencia, arra a krími tatárokat is feltétlenül meg kell hívni – mondta. Mindazonáltal köszönetét fejezte ki az Egyesült Államoknak, hogy Musztafa Dzsemiljevnek nemrég lehetővé tették, felszólaljon az ENSZ Biztonsági Tanácsában. „Ez katasztrofálisan kevés” – jegyezte meg ugyanakkor. „Mert ismét arra kényszeríthetnek bennünket, hogy távozzunk a Krímből” – tette hozzá végezetül.
