Putyin Didier Burkhalter svájci külügyminiszterrel, az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) soros elnökével folytatott moszkvai tárgyalásait követően állt elő a javaslattal. Az orosz elnök arra hivatkozott, hogy még a népszavazás előtt meg kell teremteni a párbeszéd feltételeit, egyúttal pedig a kelet-ukrajnai erőszakcselekmények beszüntetésére és a kijevi vezetés „terrorellenes hadműveletének” felfüggesztésére szólított fel. Putyin azt is elmondta, hogy „a Kijevben kitűzött elnökválasztást önmagában helyes irányba vivő folyamatnak” tartja, és hozzátette, hogy vissza­vonták az orosz csapatokat az ukrán határról. Az elnök arról is beszámolt, hogy Angela Merkel német kancellár kerekasztal-tárgyalásokat javasolt a válság megoldására a konfliktusban érintett valamennyi fél vezetőinek részvételével. Oroszország támogatja Merkel kezdeményezését, és azt jó javaslatnak tartja – tette hozzá. Burk­halter közölte, hogy az EBESZ hamarosan javaslatot tesz az ukrán válság rendezésének menetrendjére.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő előzőleg, William Hague brit külügyminiszterrel folytatott kijevi megbeszélése után azt hangoztatta, hogy a válság rendezéséhez a nemzetközi közösség összehangolt fellépésére van szükség. Hague pedig úgy fogalmazott, hogy „borzalmas csapást” jelentene a demokráciára, ha az ukrajnai ügyekbe való orosz beavatkozás megakadályozná a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás megtartását. Megjegyezte, hogy Oroszország „hatalmas propagandakampányt folytat”, és hozzátette: a Nyugat teljesen nyitott a diplomáciára, és a konfliktus enyhülését szeretné.
Petro Porosenko ukrán elnökjelölt azt hangsúlyozta Berlinben, hogy a Nyugatnak gazdasági büntetőintézkedéseket kell bevezetnie Oroszország ellen, ha megtartják a kelet-ukrajnai népszavazásokat. Az ukrán politikus az Angela Merkellel és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel való megbeszélése előtt az uniós szankciók gazdasági büntetőintézkedésekből álló harmadik hullámának megindítását sürgette.
Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettes pedig bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat fog bevezetni az orosz gazdaság egész sor ágazata ellen, ha Oroszország fokozza Ukrajna elleni agresszióját. Nuland egy szenátusi meghallgatáson kifejtette, hogy Oroszország a krími forgatókönyvet alkalmazza Ke­let-Ukrajnában: először tiltakozásokat szervez a városokban, megfélemlíti a helyi lakosságot, majd csaló népszavazásokat rendeztet. A következő lépésben orosz „békefenntartó erők” érkeznek a térségbe a helyi lakosság „védelmében”. Mindezt Nu­land a nemzetközi jog kirívó meg­sértésének minősítette.
Ezzel kapcsolatban tegnap az Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál birtokába kerültek olyan, aláírásra váró a dokumentumok, amelyekből kirajzolódik a kelet-ukrajnai Luhanszki megye függetlenné válásának, illetve Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához való csatlakozásának a menetrendje. Az állítólag orosz politikai szakértők által kidolgozott, az ukrán titkosszolgálatok által megszerzett dokumentumokból ítélve a luhanszki szakadárok a krímihez hasonló forgatókönyvvel számolnak: a népszavazás után önálló állam alakulna a megye határain belül, majd meghatározott feltételek mellett csatlakozna Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához.
Ukrajna forrongó keleti részén folytatódtak az összetűzések az oroszbarát fegyveres szakadárok és a biztonsági erők között. Az utóbbiak szerda reggel visszafoglalták a szakadároktól a Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban a városházát, de délután az oroszbarát csoportok ismét hatalmukba kerítették azt. A kijevi belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyórás tűzharc alakult ki a fegyveresek és a belügyi erők között Mariupol környékén, miután a szakadárok megtámadták a biztonsági erők egyik autóbuszát. A tűzpárbajban egy támadó életét vesztette, két másikat pedig lefegyvereztek és őrizetbe vettek. Az egyik közülük Ihor Kakidz­janov, aki magát a „donyecki népköztársaság védelmi miniszterének” nevezi.