A parlamentben szervezett nemzetközi konferenciával és 12 vasútállomásra kihelyezett emléktábla leleplezésével emlékeznek meg arról a 132 ezer zsidóról, akiket a horthysta hatóságok deportáltak 1944 májusában Észak-Erdélyből a náci haláltáborokba.
A külügyminisztérium közleménye szerint „Észak-Erdélynek a horthysta Magyarországhoz való csatolását követően mintegy 132 ezer észak-erdélyi zsidót deportáltak az Auschwitz–Birkenau-i haláltáborba: 90 százalékukat kiirtották. Az észak-erdélyi zsidókat a szatmárnémeti, kolozsvári, nagyváradi, dési, máramarosszigeti, felsővisói, szászrégeni, marosvásárhelyi, nagybányai, besztercei, szilágysomlyói és gyergyói vasútállomáson zsúfolták be az Auschwitzba induló vonatokba.” A közlemény leszögezi, a külügyminisztérium kiemelt jelentőséget tulajdonít az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet által kezdeményezett megemlékezéseknek. A tárca rámutatott: fontos a történelmi múlttal való szembenézés, hogy sose ismétlődhessen meg a holokauszthoz hasonló tragédia.
Románia a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941–44-es időszakban. Romániában ekkor alakult meg az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet, október kilencedike, a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.
A holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta Romániát. Egyes források szerint 1965-ig több mint százezer romániai zsidó költözött Izraelbe, Nicolae Ceauşescu pedig további negyvenezret „adott el”, vagyis több mint százmillió dollárért cserébe engedélyezte kivándorlásukat. A 2011-es népszámláláson 3500 lakos vallotta magát izraelita vallásúnak, illetve 3200 lakos zsidó nemzetiségűnek.
