A két évvel korábbi sikeres kormánybuktatás után sikert sikerre halmoznak. Bár két éve még zsarolónak titulálták az RMDSZ-t, most bevették a kormányba, és újólag megígértek egy magyar oktatási vonalat a marosvásárhelyi orvosin. Azóta is sikeresen akadályozzák létrejöttét. Barátság ide, közös kormányzás oda, Ponta is odavan értünk, akár elnökünk, Traian Băsescu. A miniszterelnök most éppen Szatmár megyében kampányolt a magyarok ellen. És jövőbe látó: máris arra szólította fel a román szavazókat, hogy vigyázgassanak, és úgy szavazzanak, nehogy két év múlva Szatmár megyének magyar tanácselnöke és Szatmárnémetinek magyar polgármestere legyen.
De ne legyünk rövidlátóak, és ne csak a magunk hasznát lessük. Az átlagnyugdíjak két év alatt eget verő negyvenkét lejjel nőttek. Sikerült emelni a benzin árát is, így minden drágult. Az is dicséretes, hogy Romániában már nem kell olyan sok embernek dolgoznia, mint két éve. Ugyanis nem sokkal, de 25 000-rel nőtt a munkanélküliek száma. Rendületlenül készülnek papíron az autópályák, amelyek nyomvonala a kormányzásban részt vevőktől függően állandóan változik. Legutóbb a Comarnic-Brassó sztráda munkálatainak elindítását ígérték idén tavaszra. Hát tehetnek arról, hogy áprilisban télies lett az időjárás, és most sincs rendes tavasz?
Sokan azt róják fel a kormánynak, hogy nem valósította meg több csődben levő vállalat vagy ágazat privatizálását. Mostanig meg nem azt hallottuk-e, hogy a magánosítás miatt jutott csődbe szocialista iparunk számos büszkesége? Nem vitték véghez az alkotmánymódosítást és régiósítást sem. Legyünk őszinték: ebből nekünk, magyaroknak, tiszta hasznunk származott. Hát hiányzik nekünk egy, a mostaninál még rosszabb alkotmány, vagy magyar megyéink beolvasztása többségi román megyékbe? Az alkotmánybíróság megvizsgálta az alkotmánymódosítási terveket, és nagyrészüket nem találta megfelelőnek. Különben is ennek a testületnek rengeteg a dolga. Éppen most jelentette fel Ponta Băsescut, mert reklámpólóban jelent meg, amellyel új alakulatot, a Népi Mozgalom Pártját népszerűsítette. Így az alkotmánybíróságnak egy öltözködési szakembert kell alkalmaznia, aki megállapítja, hogy egy államfő mibe öltözhet és mibe nem. Egyúttal eldöntheti azt is, hogy férfias-e, ha például télen hosszú alsógatyát visel. Határozhat arról is, hogy a miniszterelnök, árvíz esetén milyen mély vízben közlekedhet gumicsónakkal, hogy elkerülhető legyen, ami történt: sekély volt a pocsolya és a testőröknek kellett emelniük a csónakot, nehogy zátonyra fusson Ponta az út közepén.
Pontának különben is állandó harcot kell vívnia Băsescuval, és ez mindkettő munkaidejének nagy részét leköti. Így nem jut energiájuk a országot és a népet érintő fontos – de számukra apró-cseprő -- problémákkal foglalkozni.