Durva hangú netes kommentekÉretlen társadalom jelei

2014. május 15., csütörtök, Család

Az internet robbanásszerű terjedése kísérő jelenségeként a blogolás, kommentelés egyre inkább beépül a mindennapokba, a bejegyzések hangvétele pedig sok esetben képet ad a lappangó társadalmi feszültségekről is – állítja a témát kutató Kelen András szociológus, közgazdász.

Az online oldalakon megjelenő hoz­zászólások a közösségi érintkezés újszerű színterét jelentik, amely a technika jóvoltából gyakran a hagyományos kocsmai beszélgetések pótlására szolgál – mondta az Általános Vállal­kozói Főiskola tanszékvezetője.
„E megnyilvánulások lehetnek termékenyítő jellegűek, a gondolatok cse­réje által a résztvevők krea­tív képességei erősödhetnek.” Amíg azonban a szak­mai jellegű hozzá­szólások általában  egy-egy feladat megoldására irányulva alternatív megoldásokat kínálhatnak fel, bővíthetik az ismereteket, addig a politikához köthető témák körüljárása nyomán az észérvek helyett jellemző módon inkább az érzelmek irányítják ezen interakciókat – tette hozzá.
Ilyenkor az adott témát felvető írás mondanivalója az eredeti gondolattól eltávolodva rövid időn belül önjáróvá válhat. A hozzászólók akár újraírhatják az eredeti felvetést, eközben felerősödhet a „kocsma hangja”. A higgadt érvelés elvész, helyette nem ritkán a gyalázkodás, a verbális ag­resszió motiválja az interneten egymással értekező résztvevőket. Mivel pedig az arctalanság megóv a kijelentésekkel járó felelősségtől, az effajta indulatok mindinkább elszabadulhatnak, egyre vaskosabb sértegetésekben merülhetnek ki. Sok esetben már szóba sem kerül az eredeti téma, a szellemi erőfeszítés a minél durvábbra hangszerelt személyeskedésbe megy át. E jelenség tömeges méreteket öltve jelzést ad nem csupán az adott kommentelők, de a társadalom nagy részének mentális állapotáról, a méltánytalanságok, a kibeszéletlen, szőnyeg alá söpört kérdések tömkelegéről, amelyek mind válaszra várnak – hívta fel a figyelmet a szociológus.
Az internetes kommenteléseknél gyakorta nyomon követhető verbális agresszió jelensége mögött Mészáros Judit pszichoterapeuta, egyetemi tanár szerint egyebek mellett a társadalom éretlensége mutatkozik meg.
Az autonóm, felnőtt személyiség elviseli a különbözőségeket, az éretlen gondolkodásból viszont hiányzik az ellentétes álláspontok, tények integrálásának képessége. Amikor a hét­köznapok kihívásaiban az ilyen személyiség más véleményekkel szembesül, fenyegetettséget élhet át. Úgy érzi, hogy személyét éri támadás, ami pedig könnyen agressziót válthat ki.
„Az egészséges, bizakodó, az állandó panaszkodástól, agresszív megnyilvánulásoktól kevésbé terhes társadalomhoz az út az autonóm személyiség kialakításán, a demokratikus gondolko­dás általánossá válásán át vezet” – össze­gezte Mészáros Judit.
(MTI)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 636
szavazógép
2014-05-15: Család - :

A mese szerepe

Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi pszichológus A mese szerepe a gyerek személyiségfejlődésében címmel tartotta meg a Pro Pignoris Egyesülettel közösen szervezett soros előadását április 27-én Sepsiszentgyörgyön az Állomás negyedi 6-os óvodában. Az alábbiakban ebből szemlézünk.
 
2014-05-15: Család - Puskás Attila:

Májusi pereszke (Most szedhető)

A pereszkék között egyik legkorábban jelentkező fajt, a májusi pereszkét (Calocybe gombosa) elsősorban réten keressük, de erdőben is előfordul.