A Néppárt autonómiakaravánjának harmadik erdélyi és első háromszéki állomásán, csütörtök este Kézdivásárhelyen zsúfolásig telt az Erzsébet Terem. A kétórás rendezvényen mintegy hetvenen vettek részt.
A házigazda szerepét Johann Taierling, a Néppárt kézdiszéki elnöke, Balázs Attila, a Néppárt kézdivásárhelyi elnöke és Ferencz Attila EMNT-irodavezető töltötte be. A Néppárt közvitára bocsátott, Bakk Miklós politológus által kidolgozott autonómiastatútumát Benedek Erika, az alakulat alelnöke és Kovászna megyei elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, a Néppárt külügyi alelnöke ismertette.
Benedek Erika bevezetőként azt mondta, a közvita nyomán megszületendő törvénytervezetnek a közösség igényeit kell tükröznie, az így létrejövő autonómiarendszernek pedig élhető keretet kell biztosítania a székelység számára. Szerinte elérkezett a huszonnegyedik óra, most lehet még foganatosítani a magyarságot szülőföldjén megtartó intézkedéseket, ezért nagyon fontos a valódi párbeszéd az emberekkel. Arra kérte a jelenlevőket, tekintsék a bemutatott autonómiastatútumot munkaanyagnak, legyenek nagyon figyelmesek és nagyon kritikusak.
Az autonómia tulajdonképen eszköz arra, hogy egy adott régióban élő népcsoport a saját erőforrásaira, munkájára és javaira alapozva, a saját elvei szerint szervezze meg a társadalmi, kulturális és gazdasági életét oly módon, hogy az számára a legkedvezőbb legyen – hangsúlyozta a Néppárt háromszéki elnöke. Azt tapasztalhattuk, hogy az 1989-ben elindult rendszerváltási folyamat menet közben megtorpant, sőt, olyan időszakok is voltak, amikor visszarendeződésnek lehettünk tanúi. Az autonómia lehetne az a megoldás – mondotta –, ami valós rendszerváltást hozhatna az erdélyi magyarság számára.
Szilágyi Zsolt vetített képes előadásban aismertette a Néppárt autonómiatervezetét. Nemzetközi példákkal támasztotta alá, hogy a székelységnek – akárcsak Európa más őshonos közösségeinek – kijár a szabadságot jelentő önigazgatás joga. Az elmúlt kilencven esztendőben Bukarest több problémát és gondot okozott nekünk, mint amennyit megoldott, és sajnos, Romániában nem értékként kezelik a létünket, hanem egyenesen nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek ránk, és figyeltetnek a titkosszolgálatokkal. Ennek ellenére mi, törvénytisztelő polgárok békés, demokratikus eszközökkel harcolunk a megmaradásunkat biztosító autonómiáért – hangsúlyozta Szilágyi. Követendő példaként a 650 000-es lélekszámú Dél-Tirolt említette, ahol tíz-tizenöt év alatt a térség hatalmasat fejlődött, és nemcsak Olaszország leggazdagabb térségévé vált, de – annak köszönhetően, hogy közvetlenül pályázhat EU-s alapokra – Európa egyik legfejlettebb régiója is évi ötmilliárd eurós költségvetéssel. A székelyek tavalyi nagy menetelése is megmutatta, hogy a közösség hitében rejlő ereje újabb lendületet adhat a küzdelemnek. Székelyföld autonómiájának kivívása az egész nemzet ügye, nincs magyar megmaradás székely megmaradás nélkül – hangsúlyozta a Néppárt alelnöke.
A lakossági fórum második felében a Székely Nemzeti Tanács jelen levő vezetői támogatásukról biztosították a Néppárt autonómiatörekvését, más résztvevők pedig az Európai Unió lehetséges támogatására, a kettős állampolgárság és az autonómia viszonyára, valamint a Kárpát-medence más országaiban élő magyar közösségek autonómiájának esélyeire kérdeztek rá. A kimerítő válaszok után Johann Taierling házigazdaként megköszönte a résztvevőknek a jelenlétet, és arra biztatta őket, hogy tartsák továbbra is magasan az autonómia zászlaját.
