Illyés Gyulának 99. születésnapján
kioktatóm mindig akadt
mindig volt ki lefitymáljon
erdőn innen erdőn túlnan
életen át álruhásan
viseltem a magyarságom
viselem hát mit tehetnék
ha valaki így akarta
bizonyára szüksége volt
mellesztők közt egy mindig friss
fehéringes közmagyarra
hétköznap is azért jártam
fehér ingben azért járok
hogy legyen min töprengjenek
az engemet kioktatók
az engemet lefitymálók
ne tudják meg hogy ünnepem
van-e vagy nagy sötét gyász nyom
fehér ingem én-álruhám
sebemre gyolcs csatáimban
nem hódoló harci zászlóm
Mellékdal
amikor e magas egű
innensőről átvisz Kháron
azt kívánom tengerjáró
kapitányi sapkájával
a túlparton Maga várjon
Budapest, 2001. november 2.
